Egy gyilkos karjai közt

Soha többé...

Mikor felkeltem még csak akkor kezdett hajnalodni. Jeffet nem láttam sehol, de a pulcsija még mindig engem melegített. Hirtelen motoszkálást hallottam az egyik bokorból. Oda fordultam és néztem, mi lehet az. Egyszer csak egy nagy róka jött ki a bokorból. Nem tűnt veszélyesnek viszont ahogy egyre közelebb jött, láttam, hogy mint ha habzana a szája. Veszett. Nem tudtam, mit csináljak. Mozogni nem tudtam, így teljesen ki voltam szolgáltatva neki. Nem tudtam mit tenni. Elsikítottam magam.

- NEEEE!!!! MENJ INNEN!!!!- Összezártam a szemeimet és nem néztem oda. Hirtelen az állat vonított egyet és utána csend. Lassan odafordítottam a feje, majd látom, hogy az állat vérben fürödve fekszik a földön. Jeff ott állt a tetem előtt egy véres késsel a kezében. Megmentett... Mikor észrevette, hogy elég keservesen nézem az állatot, odajött hozzám.

- Ne nézz már így! Neki is jobb így.- mondja, miközben kioldozza a kötelet, de nem sokáig élvezhetem a szabadságot, mert a kötél már a karomat ékesíti. Jeff felránt magához és a kötélnél fogva vezet a tűz mellé az egyik rönkhöz, amire rá is lök.- Marad!- utasít engem, mint egy kutyát. Ő odasétált a holmijaihoz és elkezdett pakolászni.

- Egyébként.... ez a te.... búvóhelyed?- kérdezem kicsit félénken.

- Ideiglenes búvóhely. Nem túl biztonságos. Főleg most nem. Egy-két rendőrkocsit láttam az erdőúton átmenni. Valószínű téged keresnek, úgyhogy most szedjük a sátorfánkat és elhúzunk.- mondja majd feláll és felém fordul.

- M..Mit akarsz velem....?- kérdezem rémülten. Jeff odajön, leguggol elém és erőszakosan rántja fel az államat.

- Te most már az enyém vagy! Megértetted?- kérdezi tőlem egy pillanatra sem megszakítva a szemkontaktust.- Mindenkit kicsinálok, aki bármilyen módon is keresztbe tett neked! Cserébe azt csinálok veled, amit akarok. Ha olyan kedvem van, megkínozlak, de akár meg is ölhetlek. Cserébe megkapod azt, amire mindig is vágytál. Láthatod azokat az embereket szenvedni, akik valamikor téged láttak úgy.- Erre nem tudtam mit mondjak.. Féltem tőle, de miközben beszélt, olyan kis szikrákat láttam a szemében, amik azt súgták Ne félj!

Miközben én lefagyva néztem magam elé, Jeff felállt, majd engem is felrántott és a cuccait felszedve a földről elhagytuk a kis búvóhelyet. Fényes nappal akar elszökni? Nem értem. Mikor kiértünk az erdőből, a folyó partja fele vettük az irányt. Nem szólaltam meg. Egész úton magam elé bámultam. Mi lesz most? A szüleim... a családom... Lehet, hogy nem volt beleegyezési lehetőségem, de, most így belegondolva... Eladtam magam egy gyilkosnak.

Ahogy haladtunk, egyre ismeretlenebb vált a környék. Nem igazán tudtam beazonosítani, hogy hol vagyunk, de egy újabb erdőben kötöttünk ki. Ahogy odaértünk, Jeff egy újabb fához kötözött, de az egyik kezemet szabadon hagyta és egy kis kendő szerűséget dobott le nekem, amiben volt valami. Kicsomagoltam és pár szelet füstölt szalonna volt benne. Nem igazán szeretem a szalonnát, úgyhogy kicsit fintorogva néztem rá, amit Jeff ki is szúrt.

- Edd meg! Ha nem eszed meg, nem lesz energiád!- igaza volt, úgyhogy kicsit húzva a számat, körültekintően ettem meg a kajámat. Mikor végeztem, megköszöntem és a fának dőlve figyeltem az eget, míg Jeff az egyel mellettem lévő fához le nem telepedett. Miközben ő élezte a kését egy másikkal, én őt néztem. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen.... izmos. Biztos kell a gyilkoláshoz, hogy ne csak ügyes, hanem erős is légy, de én le sem tudtam venni a szememet róla. A pólójába kb. háromszor biztos belefértem volna, de rajta kellően feszült ahhoz, hogy lássam a szálkásan izmos felsőteste. Én annyira nem szeretem ,ha egy fiún már túl sok izom van, de Jeffen épp elég volt ahhoz, hogy rák vörös legyek. Elrántottam a fejem és a fám törzsét kezdtem fürkészni, mikor Jeff megszólalt.

- És hol tartózkodik legtöbbet az az Amanda?

- Hát... A...a suliban és a haverjaival... gondolom... De.... Miért?- nem értettem nagyon mit akar ezzel.

- Nem csak azért, betett neked. Rühellem az olyanokat, akik a körülöttük lévő személyek végett lettek valakik. Ha annak a ri***cnak nem lennének ott a haverjai, most ő csak egy seniki lenne. Azért, aki vagy, neked kell megküzdened. Meg fogom ölni.- én csak néztem őt és nem szóltam semmit, majd hirtelen felkelt, odamászott hozzám és kezeimet a fejem mellett a fa törzsének nyomta. Közel hajolt hozzám és mélyen a szemembe nézett.

- Mit tett veled?- ezt a kérdést akartam a leginkább elkerülni. Nem tehettem mást. Lehajtottam a fejem és mondani kezdtem.

- Ő már kezdettől fogva az a fajta volt, aki kipécézett magának pár tetszőleges gyereket, akiket csesztetett. Én eleinte nem voltam ebbe benne. Engem békén hagyott, de egy nap ez megváltozott.- Jeff érdeklődve figyelt engem és hagyta, hgy mondjam ami a szívemen van.- Egyik nap a mosdóban voltam nagyszünetben. Nálunk a mosdó elég nagy. Szétválasztódik a WC és a mosdó részleg. Én éppen mentem ki kezet mosni, mikor megláttam négy lányt. Az egyikük Amanda volt, aki egy szikével vagdosta az ereit, azt hiszem mert a huszonhatodik pasija dobta. Mikor észrevettek, félve, hogy majd beköpöm őket a tanárnak, lefogtak és a földhöz nyomtak, majd Amanda végigvagdosta a nyakamon és a mellkasomon a bőrt. Több holnap múlva gyógyult csak be. Addig sálat kellett hordanom.- A hangom a vége fele többször is elcsuklott. Jeff felemelte az állam, majd letörölte a könnyeim.

- Megöljük azt a ri***cot és mindenki mást, aki bántott!- mondta, majd a cuccaihoz sétált.- Most itt maradsz egy kicsit.- mondta, majd indult volna, de megállítottam.

- Jeff!- gyorsan lehámoztam magamról a pulóverét és odahajítottam neki.- Köszönöm!- Erre szóra nyitotta volna a száját, de végül nem tette és a pulcsival a vállán indult meg az erdő sűrűjébe.

Már nagyon rég elment. Már be is esteledett. Furcsa ezt gondolnom, de... aggódok érte. Már kezdtem nagyon ideges lenni, mikor elkezdtem női hangokat hallani. Kétségbeesett segélykérésnek hallatszottak. Egyre közelebb ért a hang, ajd az bokrok közül egy megkötözött Amanda csapódott elém a földre. Jeff lépett utána ki a sűrűből. Amanda küszködve próbált elkúszni a bokrok fele, de Jeff lábával a hátát lenyomta, majd felemelte kését és a lábát átdöfve azt a földbe állítva oldotta meg, hogy a lány a helyén maradjon. Amanda ezt egy fájdalmas nyüszítéssel kísérve felhagyott a próbálkozással. Jeff odasétált hozzám, majd kikötözött, felhúzott és szóra nyitotta volna a száját, de hirtelen két rendőrkutya ugrott elő a sűrűből. Az egyik minket támadott, a másik Amanda köteleit harapdálta szét. Jeff gyorsan előkapott egy másik kést, majd elém állva szállt szembe a kutyával. A minket támadó kutya két sérülést kapott Jeff késétől, amitől el is iszkolt, a másik pedig engem vett célba, de Jeff egy jól irányzott ütéssel kiütötte a kutyát. Azonban mire észbe kaptunk, Amanda már sehol nem volt, de a vére követésével gyorsan megtaláltuk. Jeff egy jól irányzott késhajítással eltalálta Amandát, majd felém fordult.

- Tedd meg!- adja a kezembe a kést, majd néz a szemembe.

- De... én nem....- elcsitít, majd közelebb lép hozzám.

- Add ki magadból, ami a szívedet nyomja! Én addig elterelem a rendőrök figyelmét!- ezzel elfutott az ellenkező irányba. Ketten maradtunk Amandával. Amanda, mikor észrevett megkönnyebbült és a megmaradt erejével egy flegmán szinte rám parancsolt.

- Mit állsz ott te ringyó!!???!! Szzz Segíts már!!!- erre én közelebb mentem és körmeimet a nyakába vésve emeltem fel a fejét.

- Te velem nem beszélsz így! És többé senki mással sem!- ezzel a földre löktem, majd elkezdtem döfködni a késsel. A döfések a szívén érték, úgyhogy szerintem már a másodiknál meghalt, de nekem még kellett az a 15 másik. Miután felálltam, elkezdtem Jeff után futni, de valakibe beleütköztem. Hárman álltak körbe és jól szemügyre véve fel is ismertem mindet. Masky, Hoody és a tikkes állt előttem. Hoody hátulról lefogott és egy tűt fogott a nyakamhoz.

- Most velünk jössz!- ezzel belém szúrta a tűt és ugyan azt a folyamatot eljátszva, mint mikor Jeff tette ezt velem, elsötétült előttem minden.