Testőröm

PART 9

Elnyomott az álom. Kint még sötét volt, de eltűnt mellőlem Dávid, az ajtóm résnyire nyitva maradt, és hallottam, hogy a tv zaja szűrődik fel.
Lementem.
-Szia.- mondtam
-Szia, neked nem aludnod kéne?-kérdezte
-Te sem alszol... Mi a baj?
-Semmi... csak azon gondolkoztam, hogy miket kellett hogy átélj. És az hogy nem mondtad el a rendőrségnek a valós sztorit, olyan mintha még mindig szeretnéd őt.
-Ide figyelj... tényleg azt gondolod, hogy szeretem? Ezek után amit tett? Azért nem mostam el, mert féltem. Minden hol vannak ismerősei, feltettem a szüleim és a tesóim életet. És most már a tiedet is. De ha tényleg ezt gondolod, akkor miért voltál velem?
-Ne haragudj, csak felzaklatot, veled akarok lenni, csodálatos és erős vagy. Még soha nem találkoztam hozzad hasonlóval. De nem tudom mi lesz ennek a vége.
-És mi lenne, hogyha nem gondoloznal ezen, hanem kiderítenénk?
-Én is nagyon félek, de nem élhetünk így. Mi lenne hogyha kielveznenk, amíg míg együtt vagyunk? Ha boldogok lennénk?
Válaszul csak felállt lassan oda sétált hozzam, felkapott a kezébe, és felvitt a lépcsőn.
És újra megtörtént, és újra csodás volt. Most már mellettem aludt, hallottam ahogy szuszog.
És be kell hogy valljam nagyon megnyugtató volt.
A nap fényére keltem fel, Dávid mellettem feküdt, átkarolt. Nem akartam felkelteni, ezért mozdulatlanul feküdtem és csak néztem. 
-ugye tudod,hogy látlak...
-de hát alszol... Ne haragudj,elfelejtettem, hogy kivel van dolgom. És egy nagy csókot nyomtam az arcára.
-ideje felkelni, és elkezdeni a napot, tánc edzés lesz ma, aztán egy közös ebéd?
-dolgoznom kell, elviszlek edzésre, de utána másnak kell érted jönnie.
-nem én vagyok a munkád?
-...
-bocsánat, ezt nem kellett volna. Nincsen közöm hozzá.
-egy ágyban ébredünk, úgyhogy van hozza közöd. A rendőrségre megyek hogy elkerjem a jelentéseket rólad. Nem mondom el senkinek mi történt valójában, de tudnom kell ki mut tud, hogy együtt megoldjuk ezt a problémát. Szeretnék veled lenni, de amíg ennek nem lesz vége mindig azon aggódnánk,hogy rád találnak.
-veszélybe fogod sodorni magad... Miattam..
-Hidd el miattad megéri.
Adtam egy csókot a szájára és elmentem zuhanyozni. Mire kijöttem ő mar nem volt a szobában. Össze szedtem magam, felöltöztetem. Az egyik kedvenc Blogilates felsőmet és edző nadrágomat vettem fel. Lementem a konyhába csináltam egy zöld turmixot, megetettem a kutyákat, és elindultam a kocsihoz. Dávid mar ott várt az ajtóban. És csak bámult.
-Ebben mész edzeni?
-Ezt egy sort és egy top.
-kicsit Mini és kicsit kivágott....
-féltékeny vagy?
-kellene?
Oda mentem hozza és fülébe súgtam: A tiéd vagyok, csak a tiéd. Csak rád vágyok, csak veled akarok lenni.
Megcsókolt és beültünk a kocsiba. Egész úton fogta a kezem...❤️