Mi lenne ha.../ Finn Wolfhard

1. fejezet

ÁTLAGOS

Nyár... későnfekvés-későnkelés, buli, haverok, pia, nuku suli, se semmi csak a kikapcsólódás, pihenés és lazulás.
Csak nem nekem.
Az én nyaram úgy néz ki, hogy;
Klip forgatások, fellépések, tárgyalások, korán kelés szinte minden nap, edzések (fittnek kell magamat tartani), ruhaprobák, egyeztetések, utazás...
Úristen, alig lesz szabad időm. Ja meg még kihagytam egy dolgot. Meg kell tanulnom gitározni, mert csak zongorázni tudok. Deee joo mi? Hát nem..
De ki lehet bírni, ez lesz a második nyaram ami így fog telni.

Szóval ma reggel 8-kor keltem, mert el kell mennem edzeni. Ez már ilyen rutinommá vált, hogy minden reggel amikor csak tudok elmegyek futni. Általában 4km szoktam megtenni.
Vissza térve, ma lesz egy tárgyalás a menedzseremmel Derek és a lemezcégemmel 11-kor. Addig van egy kis szabad időm.

Nagyon fáradtnak éreztem magam reggel, mert rosszat álmodtam. Azt álmodtam, hogy megint az osztályterembe vagyok és mindenki csúfól, még a legjobb barátnőm is. Hála az égnek csak álom volt.

Miútán felkeltem az ébresztőm hangjára, meg kukkantottam az Instagrammot. A legújabb képemen már 180.000 like van. Jeee. (Kicsi örömök az életben), aztán kicsit nézegettem a mai újdonságokat azon a közösségin. Majd lementem a konyhába reggelizni.
Megvajazott puffasztott rizst ettem, mellé sima vizet
(Edzés útán szoktam rendesen reggelizni) ez csak arra kell, hogy a futás alatt ki ne dobjam a tacsott.
Anya már elment dolgozni 7-kor (fodrász). Így egyedül voltam itthon.

Mikor befejeztem a kajálást, fel vettem az edző cuccomat.
Fekete hosszú cica gatya, rajta egy hatalmas fehér ,,Puma" felirattal. Mellé egy rövid újjú fekete póló amire az van rá írva ,,Just Do Nothing."
És egy rikító sárga Nike sport cipő, ez a szettem.
Felraktam az okos órám, kicsit még otthon nyújtottam, aztán elsétáltam a közeli parkba.
Majd elkezdtem futni az ottani futó pályán.

Na egy hosszú futás útán hazamentem, az egy emeletes családiházunkba és ettem egy kis gofrit lekvárral.
Elmentem zuhanyozni és hajat mosni.
Mikor ez meg volt, megszárítottam a hajam és kiválasztottam az outfittemet.
Van külön Styleistom aki megmondja mi áll nekem jól és mi nem. Ezért ő is az aki minden héten bővíti a ruha ,,kollekcióm" (ő csak így hívja), amúgy a neve Andres (meleg, 28 éves), de nagyon bírom, jófej és vicces.
Ma egy babarózsaszín pólót vettem föl, rajta kettő ilyen kőtéssel? Nem tudom, hogy nevezik az ilyet. :D
Mindegy. Egy sima szűk szakadt farmert, mellé egy fehér Converse cipőt.
Feltettem az alap sminkemet (ami kell ha tárgyalásra megyünk); kifésűltem a szemöldököm és kicsit belejavítottam egy sötétbarna színnel. A kisebb patanásokat le alapozóztam, feltettem kicsi korrektort és szempillaspirált. A számra meg Labellot. Kész is voltam :)
Ekkor volt 10:15.
*csörög a telefonom*
-Szia Em. (ő már csak így hív :))
-Szia Derek.
-Pár perc múlva ott vagyunk, szóval legyél kész addigra és álj ki a ház elé. Majd ott felveszünk.
-Oké, ennyi?
-Ja nem, majdnem elfelejtettem, hozd a szöveget amit két hete próbáltál összerakni.
-Jó, szia!
-Szia.
Előszettem nagy nehezen a fiókomból azt a dalszöveget és már futottam is le a lépcsőn.
A ház előtt már ott ált a kocsi amiben Derek ült. Gyorsan becsuktam a kaput, majd beszáltam.
-Csá-köszöntem Dereknek.
-Szia, ugye nem felejtettél el semmit bepakolni?
-Nem felejtettem.-Elkeztem mutogatni a táskám tartalmát.
-Jó, kölyök hiszek neked.-elkezdett kutakodni a táskájában. Aztán kivette a telefonját.
-Rendben akkorrr... a mai programunk ez lesz-vezette fel- 11-12-ig tárgyalás, fél egytől 2-ig gitár óra, 3-4-ig Styleist (ruhaprobák), aztán ének óra 5-6-ig. Em én irigyellek, hogy ezt te kibírod.
-Köszi.-kissé kínosan elmosolyodtam.-Szerencsére most egy kicsivel könnyebb, mert nincs suli.
-Ja.-válaszolta együttérzően.
Időközben megérkeztünk a lemez kiadónkhoz.
A mélygarázsba leparkoltunk majd felmentünk a 4. emeletre.
A tárgyaló terem maga úgy néz ki, hogy van egy óriási asztal és körülötte székek. Előtte meg van egy Samsung okos tábla. Mi helyet foglaltunk a bal oldalon. Pár perc múlva megjött a lemez kiadóm és emberi.
Az volt a furi, hogy olyanok is jöttek akiket még életemben nem láttam...
Egyszer csak anyukám jött be a terembe.
-Anya te, hogy hogy itt vagy?
-Azt mondta nekem Derek, hogy fontos megbeszélés lesz ez ezért itt kell lennem.-Ohh mi lehet ennyire fontos...Csak nem...

(Folytatás következik💕)
Remélem tetszik a story!😃