Matsuno Mafia → Osomatsu-san fanfiction [HUN] - (Szünetel)

2.fejezet - [Éjféli nasi]

Az összes testvéremmel együtt kemény kiképzésben vettem részt, amióta az eszemet tudom. Még most is van mit tanulnunk, de már több bevetést is sikeresen lenyomtunk.

Anna és Petra a villa konyhájában szereznek éppen éjféli nasit, mint mindig.

-Petra, chips jó lesz?

-Én nem tudom, te vagy éhes.

-Akkor nem.

...

Anna elővette a pizzát, amit délben félretett magának estére, a fiúk adagjából. Habár délben is haragudtam rá, amiért elvette Karamatsu repetának szánt pizzáját, de azért leültem mellé, és nagyban elkezdtünk enni.

Pár perc után lépteket hallottunk a lépcső felől. Valaki jön. Ha Karamatsu az, valszeg nagyon kell majd neki magyarázkodni, de talán megbocsájt a hugicáinak.

A konyhába belép Osomatsu és Choromatsu. Az idősebb testvér öcsikéje vállára támaszkodott, és az egyik keze zsebre volt téve, közben nagyokat nevettek.

Oso azonnal elhallhatott, amikor meglátott minket. Kínos a csend. De Choro pár másodperc múlva hangosan félbeszakította:

-Már megint ti voltatok?! És mi még Jyushimatsura fogtuk! És nem szóltatok róla? De úgy tudtam! Mindig ti vagytok, akik kaját lopnak, de ezúttal mondom neeem tuti nem, mert biztos megváltoztatok! Na így védjen meg legközelebb titeket az emb-!

Choro még szidott volna minket egész éjjel, de szerencsére Osomatsu befogta a száját. Köszi, hogy vagy Nii-san!

-Choro-chaan~ Amikor csináljuk, utána mindig hisztis vagy, amíg nem alszol egy jót.

Osomatsu a kuka felé közeledett, és a korábban zsebre vágott kezében egy használt óvszert tartott. Mielőtt kidobta volna, Choromatsut nézte, és vigyorgott.

A fiatalabbik bátyjám köpni-nyelni nem tudott, és a füle hegyéig vörös volt. 

-M..M..Mit csinálsz?! Te idióta! Dobd már ki a francba!

Choro odarohant volna hozzá, hogy elvegye tőle, de testvére egy kézzel visszatartotta, míg a másikkal a nyitott kuka fölött lógatta a használt gumit.

-Ha megcsókolsz, kidobom..

-Mi?!

Choron látszott, hogy majd meghalt a szégyentől, amikor realizálta, hogy mi is ott voltunk. Mégjobban elpirult, de erőt vett magán, és egy puszit adott testvére ajkaira. Ebben a pillanatban Oso kidobta a kezében lévő identitást, és villámgyors mozdulattal karjai közé zárta öccsét, és nyelvével behatolt a szájába. A kis vörös arcú menekülni próbált, de nyilván nem tudott.

Egy hosszú, érzéki, lágy csók volt ez, ami addig tartott, míg a két fél levegőért nem kapkodott.Miután a két fiú újra normálisan vedte a levegőt, közösen ránéztek húgaikra. A két lány már szinte haldoklott attól az intenzív szerelmi jelenettől, ami pár másodperccel ezelőtt még javában folyt.

Choromatsu sóhajtott egyet, odalépett Petrához, megsimogatta a fejét, és mosolygott. Osomatsu nézte őket egy darabig, aztán odament Annához, hogy ő is kapjon buksi simit. 

-Ne mondjátok el a többieknek, okés?~

Osomatsu egyenesen ránk nézett. Annával egyszerre, halkan és engedelmesen válaszoltunk:

-Rendben..

(Remélem tetszett ez a fejezet, ha igen, akkor szavazz és írd le a véleményed kommentben ^^ Köszönöm, hogy elolvastad, hamarosan jön a folytatás..)