A Herceg És A Boszorkány (Befejezett)

Az Élet Nem Tündérmese

Tom

A bátyám, Andrew haza ért a szeretett lánnyal. Apánk neki megengette hogy elvegye, mikor kiderült, hogy egy gazdag nemesi család sarja (mégha kicsit elszegényedett is). Edward is együtt lehet Hófehérkével, a harmadik bátyám, Brian azzal a szőke csajjal, csak én nem lehetek Cheril oldalán. A harmadik bátyám menyasszonya látványosan elaludt a vacsoránál, a teánál, a sétánál és egyéb más programokon. Megkérdeztem Briant, hogy a lány nem narkolepsziás e. Azt mondta nem az, viszont kerek 100 évig aludt, és még nem szokott vissza a bioritmusa.

- És Brian? Ki ez a lány?- kérdeztem.

- Ő Aurora hercegnő, ragadványnevén Csipkerózsika.

- A 100 éve elátkozott Rózsakirályság királyának a lánya?

- Pontosan, ő az.

- De hogy tört meg az átok?

- Át kardoztam a csipkesövényt és legyőztem Demónát vívásban, majd megcsókoltam az alvó szépséget.

- És milyen a lány?

- Kedves, és szenvedélyes, és nagyon jól fogadott engem a királyi pár is. A lányt is nekem adták hogy had vigyem.

- Miért aludt a lány?

- Mert még 100 éve megátkozta őt Demóna, azzal az ürüggyel, hogy nem hívták meg a keresztelőre.

- És te megölted Demónát?

- Nem, csak a párbajban győztem le, de ami igaz, nagyon jól vív.

- Nálad nem jobban, bátyám- és nevetve megpaskoltam Briant.

Cherilnek ma van a gyűlése, ezért ha az véget ér én meglátogatom, gondoltam. Kilovagoltam az erdőbe, és vártam Cherilt. Arra jőtt egy szegény öreg cigányasszony, aki könyörögve leszólított.

- Könyörgöm uram adjon nekem egy kis pénzt, én cserébe jósolok magának valami szépet.

- Hogyne öreganyám- és oda adtam minden pénzem a néninek. A nénin tarka szoknya és tarka kendő volt. Oda raktam a tenyerem a néninek. Hirtelen le fagyott a szívéjjes mosoly az arcáról és riadt kifejezés váltotta fel.

- Mit lát?- kérdeztem, de továbbra is csak a riadt arcát láttam- Mondja már!- mondtam én is kicsit riadtan.

- A lány akit szeretsz nagy veszélyben van, meg kell védened őt a gonosz erőkkel szemben. Bármi történik nem szabad félned.- és szépen tovább ballagott.

Cheril

Az MGSZ gyűlés most kivételesen kedvezett nekem. A Gonosz Királynő azt mondta, hogy utazzak el abba a dimenzióba, amiben a Grimm fivérek élnek. Úgy döntöttem Tommal megyek a másik dimenzióba. Mentem hazafelé, és megláttam Tomot a lovával. Megörültem amikor megláttam, boldogan oda futottam és a nyakába borultam. Láttam a mindent eláruló szemén, hogy baj van, de a teste és a beszéde nem mutatta. Az ő szeme olyan, hogy mindent elárul, akkor is ha a teste tagadja. Nem kérdeztem, gondoltam a híreim felvidítják.

- Tom képzeld, megkértek, hogy utazzak el a Grimm testveérekhez egy másik dimenzíóba.

- Ez nagyszerű!

- Te csacsi. Még nem fejeztem be. Úgy döntöttem oda szökünk ketten.

- Ez fantasztikus ötlet. Mikor indulunk?

- Holnap hajnalban. Addigra elkészítem az dimenzió váltáshoz szükséges varázslatot és megyünk a tizenkilencedik századbeli Berlinbe.

- Rendben, előkészülök. Holnap, hajnalban találkozzunk a házad előtt.- megcsókolt és elvágtatott. Én meg hazamentem és előkeresten a drujida könyvemben az dimenzió utazáshoz szükséges dolgokat.

Dimenzió váltás titka:
Hozzávalók:
1. A születéshez kötődő emléktárgy.
2. Az igaz barátság jelképe.
3. Az igaz szerelem záloga.
4. Gyűlölettől ittas emléktárgy.
5. A halál megidézője.
6. Ami a másik dimenzióhoz kötődik.
Elkészítés:
A jelképes tárgyakat szárazon egy sima ónüstebe helyezzük és mondjuk meg hová, vagy kikhez szeretnénk menni.

Elindultam fel s, alá a házban keresgéltem. A babatakaróm a születésemhez kötődik. A gyűrű, amit Tomtól kaptam a bálon az igaz szerelem zálogának felel meg. Gyűlölet tölt el, ha csak az MGSZ-re gondolok, ezért a vasorromat választottam a gyűlölet jelképének. A Grimm testvérek portréja pedig kellő képpen megidézi a másik világot. Egy kuvik toll a halál jelképe. Már csak az igaz barátság szimbóluma kell. Az egyetlen igaz barátom Csizmás kandúr volt, de vele már egy ideje nem beszélek egy félre értés miatt. Viszont most fontos volna vele találkozni. Elmegyek megkeresem és bocsánatot kérek tőle. Mi régen nagyon jó barátok voltunk, de másfelé fújt mindkettőnket a szél. Azért haragudott rám mert aláírtam azt az MGSZ-es nyilatkozatot amely által a gonoszok elfoglalhatják azt a területet, ahol az ő gazdája éldegélt a királykisasszonnyal, ezáltal az ő szerelmét, angóra kisasszonyt fogva tartják a birtokon más mesehősökkel eggyütt. Csizmás engem okol a dolgokért és részben tán még igaza is van.

Most valószínűleg a Zenélő Patkányban (ami egy fogadó) ül egy korsó mézborral, kártyázik és a foglyok orvvadászatáról üzletel. Elindultam hát a Zenélő Patkányba. Egy koszos kis fatákolmány volt egy emelettel, és három kiadó szobával, nem messze a tengerparttól. Beléptem az ajtaján, ami majdnem kiszakadt. A fülem mellett elrepült egy tőr, bele a falba. Szememmel kerestem Csizmást, de nem leltem sehol. Az asztaloknál különböző lények üldögéltek, vedeltek és kártyáztak. Az egyik asztalnál ült az óriás, egy koboldal kártyázott, aki épp az előbb nyerte el tőle az arany tojást tojó ludat. A kobold visítva kacagott az oriáson, aki az asztalt verte dühében. Láttam egy nazgult, amint elcsalta a játékot egy küklopszal. Majd megbpillantottam Csizmást, aki egy kalózzal kártyázott. A kalóz ölében két örömlányka csücsült. Csizmáson volt egy tollas kalap, egy 17. századbeli vadászkosztüm, oldalán a párbajtőr és hátsólábán a makulátlan csizmák. Megbökdöstem hátulról.

- Hé, cimbora!

Csizmás teljesen ledöbbent, sárgás barna macska szemei elkerekedtek. Csizmás egy szép vörös cirmos kandúr volt, kifejezetten nagy. És mint a többi macskának, kiválló akrobatikus képességei voltak.

- Mit keresel itt?- kérdezte közönyösen.

- Sajnálom, hogy annak idején elárultalak.

- Késő bánat.

- Ketten kitudjuk szabadítani Angórát.

- Azt hiszed nem próbáltam még? A kastélyt varázslat védi.

- Talán feltudom törni.

- Nem kellett volna azt a nyavajás nyilatkozatot aláírni.

- Azt hiszed ha nem írom alá nem teszik meg?- csattantam fel egy kicsit ingerülten- én kitudom szabadîtani őket, bízz bennem.

- Rendben, de ez az utolsó esélyed - modta, és látszott rajta, hogy komolyan gondolja.