Marinette Dupain-Cheng/Katicabogár szemszöge:
Jelenleg Adrien mellett fekszek az ágyában pucéran. Több órányi győzködés és érvelés mellett végül itt maradhattam. Megcsinálta, együtt lakunk, összehozta.
Másnap:
Másnap reggel már készültem elmenni de Adrien megállítot.
Várj! Hova mész? Kérdezte Adrien értetlenül mire nekem leesett hogy már együtt élünk, elfelejtettem.
Bocs, csak megszokás. Mondtam neki.
Akkor szokj hozzá ahhoz hogy itt laksz már velem. Mondta nekem.
Ja, veled meg az apádal. Mondtam neki.
Míg el nem költözök addig igen. Mondta nekem.
Remélem az hamar lesz. Mondtam neki.
Ezt majd később megbeszéljük, most fotózásra kell mennem. Mondta nekem.
Érj vissza minél előbb. Mondtam neki majd elment.
Na vajon mit csináljak? Tanakodtam magamban. Gondoltam körül nézek ha már itt élek. Egyszer csak Gabriel-el találom szembe magam.
Helló?
Ne nagyon szokjon hozzá az itt létéhez Miss Katica. Mondta nekem.
Ezt hogy érti? Kérdeztem karba font kézel.
A fiam avval is érvelt maga mellet hogy Párizst védte még akkor is mikor az utcán élt. Mondta nekem Gabriel ridegen.
És? Attól hogy voltam ott még nem jelenti hogy kevesebbet érek. Mondtam kiállva magamért.
Majd meglátjuk. Mondta majd tovább állt.
Szar fasz. Jegyeztem meg magamban. Gondoltam vissza megyek a szobába.
Ejny mennyi videó játéka van. Jegyeztem meg a gyűjteményét figyelve majd a zongorához léptem. Régebben volt nekem de el kellett adnom hogy legyen mit ennem. Leültem a zongorához és elkezdtem játszani rajta egy dallamot majd utána egy darabot. Nem tudom hogy mióta játszhattam rajta. Mikor végeztem a zongoránál azt vettem észre hogy Adrien és Gabriel állnak az ajtóban. Ezen elmosolyodtam majd oda mentem Gabrielhez. Nem rossz egy utcán lakótól mi? Kérdeztem csípősen majd elhagytam a szobát. Adrien követet engem és elkezdett faggatni. Mi volt ez az előbb? Kérdezte értetlenül.
Oh, az? Semmi csak amíg nem voltál itt az apád úgy mond kifejtette a véleményét rólam. Válaszoltam Adriennek.
Bocs miatta. Mondta nekem.
Áh, nem te tehetsz róla. Majd csak lesz valahogy. Mondtam neki. 1 órával később azt vettem észre hogy Gabriel az irodájában beszél valakivel. A nyelvből ítélve Kínai az illető és ahogy látom Gabriel eléggé bajlódik a nyelvel. Érdekes, szóval a fiának kötelező az nyelv tanulás de neki nem. Vettem. Beléptem az irodába és megszólaltam Kínaiul.
[Jó napot, nem kell véletlenül egy tolmács? Úgy látom hogy kellene.] Mondtam az illetőnek.
Te meg mit keresel itt? Kérdezte felháborodva Gabriel.
Csak az úrnak felajánlottam hogy legyek tolmács vagy talán mindent elrontana?
[A fiát arra utasítja hogy tanuljon Kínaiul miközben az apa nem tud. Ez mulatságos.]
[Bizony az.] Felelte a férfi.
Miről beszéltek? Kérdezte Gabriel.
Legyek tolmács vagy sem? Kérdezem most már egy kicsit türelmetlenül.
Legyen. Egyezet bele Gabriel. Végül az egész lezajlott és kiderült hogy Adrien az ajtó mögött volt és hallott mindent.
Honnan tudsz Kínaiul? Kérdezte értetlenül.
Ezen kívül még beszélek Oroszul, Latinul, Spanyolul és Angolul. Mondtam Adriennek.
Honnan? Kérdezte még mindig értetlenül nézve.
Bár nem jártam iskolába de azért tanultam sokat. Nem volt mivel lefoglaljam magam. Válaszoltam Adriennek.
Halihó!
Legközelebb lesz majd 16+-os jelenet mivel a könyv kezd lelaposodni. Bocsi.
