A dajka

Negyedik rész

A hazafele út hosszabbnak tűnt, mint tegnap. Azon gondolkoztam, hogy a nagy Evan Lewis tud-e kedves lenni, vagy csak át akar vágni. Vajon jól sikerült Lucy randija?
Amint megfordult ez a kédes a fejemben, fel is hívtam:
– Na, hogy sikerült? – kérdeztem, a lényegre térve.
– Egy paraszt – ordította a telefonba.
Hallottam a hangján, hogy sír... Connor hogy merte megsiratni Lucyt? Na majd holnap megkapja a magáét.
Írtam anyának, hogy ma Lucynál alszok, mert vészhelyzet van. Nem volt ellenére, úgyhogy összepakoltam, és hagytam otthol egy cetlit:
„ Kaja a hűtőben, én pedig holnap munka után jövök. Jó munkanapot, szeretlek! "
Szinte szaladtam a barátnőm házához. Nem szeretem, ha sír. Lucy az a mosolygos lány, ketté szakad a szívem, ha sírni látom.
Amint odaértem, kopogás nélkül berontottam és a szobájába indultam.
A szülei jelnleg nincsenek itthol, ha jól tudom elmentek meglátogatni valakit Lucy pedig nem akart menni.
A szobájának az ajtaja nyitva volt. Tudta, hogy eljövök hozzá. Lucy az ágyon ült és egy zsebkendőt szorongatott. Leültem mellé, majd megöleltem:
– Semmi baj. Nyugodj meg – simogattam a hátát, hiszen az mindig használ.
– Tudod, én tényleg azt hittem, hogy tetszem neki. De a randink után megkérdezte, hogy nem megyek-e fel hozzájuk. Tudod mennyire megijedtem? Csak azért kellettem neki, hogy elvegye a szüzességem? – akadt ki.
– Nem mondott semmi mást? – nekem ez a helyzet nagyon furcsa.
Connor nem olyan, hogy csak egy éjszakára jöjjön össze egy lánnyal.
– Megpofoztam és eljöttem. Valamit még akart mondani, de gondolom milyen sértő is lett volna – ölelt meg újra.
– Ideadod a telefonodat?
– Persze? – nem értette miért kértem, de biztos vagyok benne, hogy meg fogja köszönni.
Ahogy megkaptam a telefonját rögtön felhívtam Connort. Ki akarta kapni a kezemből a telefont, de már késő volt:
– Szia Connor Eleonor vagyok – köszöntem bele.
– Eleonor! – a hangja berekedt, mintha kiabált volna. – Hallgass meg, kérlek!
– Mondjad – játszottam a jó zsarut.
– Nem azt akartam mondani, hogy feljön-e hozzám, hanem valami kedvesebbet, mert itthol csináltam valamit neki, és meg akartam mutatni. Nem azért kértem, hogy jöjjön el – halkult el.
– Hol is laksz? – tudtam, hogy valami nem stimmel ezzel a dologgal.
Elmondta a címét és màr fel is pattantam.
– Lucy, megyünk Connorhoz – vigyorogtam.
– Te is? – értetlenkedett.
– Nem szexelni akart. De majd meglátod – húztam magammal a lányt.
Szinte futottunk, hogy minél hamarabb odaérjünk.
A háza előtt Lucy egy kicsit bepánikolt, így én nyitottam ajtót. A legjobb barátnőm csak utánam járkált és próbált halk lenni. Egyetlen egy szoba ajtaja volt kinyitva, és amikor benéztem, még én is bekönnyeztem...