Yakuza

4. - Italozás, és Aziba takarodj már a...

Miközben lefelé mentünk azon gondolkodtam, tudja-e, hogy én vagyok az egyik akit választhat, vagy nem? Mikor leértünk a bárhoz rögtön le is értünk. Meghívott egy italra miközben egy sztriptizelő fiút nézett, így oldalról láttam az arcát. Szempillái gyönyörűen csillogtak, ajkát érzékien nyalta meg, és ahogy szállingózott férfias illata, valahogy nem tudtam normálisan figyelni semmire. Mélyet sóhajtott majd rám emelte tekinteteit. Csak néztünk egymás szemébe. Nem mondtunk semmit, de mintha még is értettük volna egymást. Lehunytam a szemeim és egy érzéki sóhaj csuszott ki ajkaimon. Éreztem egy kezet a derekamon ami a velem szemben ülő herceg testéhez húzott. Meleg lélegzést éreztem, majd kinyitottam a szemeim, kezeim nyakaköré kulcsoltam. Közelebb hajoltunk egymáshoz, és már súroltuk egymás ajkait. Hirtelen egy remegés futott rajtam végíg. Megijedtem, hogy mi lesz akkor, ha nem engem fog választani, vagy esetleg tovább akkar menni.. Esetleg megutál mert nem mondtam el neki, hogy én is egy csere-bere tárgy vagyok, méghozzá az ővé.
Ajkait lassan elkezdte mozgatni. Újjaim hajába vezettem. Élveztem a pillanatot, hiába vagyok "hetero", de ezek szerint már az sem vagyok. Másik kezét is a derekamra vezette és bele huzott az ölébe. Egy percre sem váltunk el. Kész... beleszerettem úgy, hogy nem is igazán ismerem.
Egy köhintést hallottunk mire ő is és én is kinyitottuk a szemeink, és ránéztünk az illetőre, de Azuma nem engedte el az ajkaim, csak egy pimasz mosoly után még hevesebben kezdett el csókolni.
Aziba köpni nyelni nem tudott. Ekkor Tom megragadta a srác vállát és alréb húzta. Elváltunk egymás ajkaitól, de még egy röpke szájra puszit még kaptam. Rám mosolygott és lehunyta szemeit. Fejét vállamra hajtotta.

-Ez jól esett. Jól tusz csókolozni! - simitott végig derekamon, majd újra megpihent keze. - Ez a csók maradjon a mi kis titkunk, jó? - bólintottam. - Hm... Remélem Hisaya komolyan veszi az egyezséget. - elengedte a derekam. - Na? Kényelmes az ölemben ülni? - most realizálodott bennem minden... Éppen leszállni akkartam mikor visszahúzott. - Nem kell menned, csak mert megemlítettem valamit. - hátra dőlt a bőralkalmatosságon, magára húzva a testem. Melkhasán támaszkodtam, mire ő a hátsómra vezette a kezét. - No lám... Milyen formás kis popsid van! - vigyorgott rám. - Kapok még egy csókot hercegnő? - hirtelen elakadt a lélegzetem a név hallatán.

Azonnal ajkaira forrtam. Ha már ketten vagyunk, és szerelmes vagyok belé akkor, had használjam ki az alkalmat! Szenvedéjesen faltuk egymás ajkait. Keze sem volt tétlen, fenekem maszírozta. Belenyögtem a csókunkba. Vett egy levegőt és folytatta a csókunk. Hirtelen megszólalt egy női hang, és mondta, hogy kezdődik egy új aukció. Azuma rám vigyorgott és kézen fogva húzott be a terembe, a neki kijelölt helyre. Ott aztán újra az ölébe kerültem. Onnan néztem a srácokat. Egy fekete hajú srácot hoztak be mire Azuma egy hatalmasat ütött a tétet jelző gombra majd a nyomás közbe bediktálta az árat. Hirtelen feszengés fogott el. Remegni kezdtem, és mikor bediktálta az árat visszatette mancsát a derekamra. Mégjobban remegni kezdtem.
Miért kaptam azt a csókot, ha most neki megtetszett egy másik srác? Miért kell csere-bere tárgy neki ha most megveszi azt akit kíván?
A remegésem szerintem észre vette. Egy hirtelen mozdulattal magafelé fordított.

-Mi a baj? Hercegnő! - megeredtek a könnyeim. - Ne sírj! - közel húzott magához. Testünk összesimult. Újra rányomott a gombra, mondott egy újabb összeget, majd kijelentették, hogy az ővé a srác. - Még várhat egy kicsit... - mondta és miközben míg zokogtam fejét fejemre hajtotta. - Na... Hercegnő. - simogatta meg derekam. - Ne sírj. Minden rendben! Itt vagyok. - felültem, és rájöttem, hogy most bizony kiverhettem nála a biztosítékot de nem. Újra ajkaimra forrt. Ma már harmadjára. Mikor elváltunk, szólt, hogy inkább menjünk a srácért. Kezét derekamon pihentette miközbe vezetett minket oda ahol átvehehetjük az "árut". - Elmondod miért sírtál? - nemet intettem a fejemmel. - Miért nem? Ennyire félsz? - igent bólintottam. - Akkor is elmondod... Majd mikor Hisayáéknál leszünk. Mert még beszélnem is kell vele, hogy a csere minél előbb történjen, hogy minél "élethűbb" legyünk a többi Yakuzának. - csókolt hajamba.

Átvettük a srácot, és indultunk vissza mikor újra Aziba állta utunk. Mögötte peddig beszélgetve jöttek a többiek. Aziba megállt elöttünk, majd a többiek is megálltak, és ránk néztek.

-Hjaj, cica... Mit bírsz ebben a srácban? - nézett rám. - Mi van benne ami bennem nincs? Ő miért kapott csókot, és én miért nem? - lépett közelebb, mire én egyet hátra és a srác elé kaptam a kezem. Azuma rögtön megfogta a derekam és visszavágott.

-Azért, mert szerelmes belém. - mondta. Ennyire feltűnő?! Kitaru mindent tudo mosollyal nézett rám. - És én is szeretem. - jelentette ki Azuma mire szemeim tányérméretűek lettek. - És nem hagyom egy ilyen alaknak mint te, hogy elvegye tőlem! - vigyorgott Aziba szemeibe. Egy Azumához hasonló lány megragadta a mögöttünk álló srácot, elhuzta mögülünk, és hozzábújt. Tényleg!!! A húgának tetszett a srác... Hirtelen átöleltem a Herceg nyakát. - Na látod? Szeret. És én is szeretem, de ezt egy magad fajta nem értheti! - mire egy csókot nyomott párnácskáimra. - És ha most megbocsátasz... Nekünk dolgunk van.

Alrébb mentünk a többiekkel együtt és amint megálltunk Azuma nyakába ugrottam. Átölelte a derekam és az orrunk összenyomva kuncogott egyet és én is. Kitaru köhintett egyet mire én el is engedtem a Herceget, de ő úgy döntött, hogy fogva tartót játszik.

-Mikor is csókoloztatok először? - tikkelt a szemöldöke. - De Nao... Megígérted, hogy az első igazi csókodnál ott leszek... - nyavajgott. Azuma peddig hitetlenkedve nézett rám.

-Még nem csókoloztál előttem senivel?! - akadt ki.

-N... nem. - hajtottam le a fejem és engedtem el a srác melkhasát. Elengedte a derekam és én peddig Kitaru nyakába borultam. - Bocsi Kita... Nem direkt volt. Csak...

-Nem élvezted...? - jött az aggódó kérdés Azumától. - Nem... Nem tudtam. Ha tudtam volna akkor nem csókollak meg. Csak... Nagyon aranyos voltál, és vitt magával az ár. Bocsánat. - vakarta a tarkóját.

-Jaj... Semmi baj Azuma... Nagyon élveztem... Csak megígértem Kitának... De most már mindegy... És... Köszönöm ezt a remek estét.

Hisaya elkezdett nevetni.

-Az este még csak most kezdődik! Na de írány haza.

Hisaya, Kitaru, Hatesi és Hatesi felesége egy kocsiba utazott. Hatesi felesége a kocsival jött. Ő is kiváncsi lesz Azuma választására.
Én és Azuma egy kocsiba utaztunk, meg persze a huga meg a srác is, de volt egy "fal" ami elválasztott minket...