Határ a csillagos ég

A titokzatos levél

Simon aznap nálunk aludt, mert elég messze lakott tőlünk, ő meg nem akart gyalogolni. Gyorsan rendet tettem a szobámban, hogy legyen hely a matracnak, amin ő fog aludni. Ez után elszaladtam lezuhanyozni. Mikor kiléptem a fürdőszobából elcsúsztam és bevágtam a fejem a padlóba. Erre a többiek rohantak felém, csomó kérdéssel bombázva.
-Jól vagy?
-Ugye nem ütötted meg nagyon magad?
-Szédülsz?
-Sok a kérdés- mondtam vigyorogva- teljesen jól vagyok.- a szülők megnyugodva visszasétáltak, csak Simon maradt ott. Felsegített a padlóról, majd visszakísért a szobámba. Megágyaztam neki és együtt lementünk a rokonokhoz. 2 és fél órája beszélgettünk. Egész gyorsan elszaladt az idő.
Apuék indulni készültek, de végül nem csak ők, hanem az egész társaság megindult kifelé. Mindenkinek megköszöntem az ajándékokat és azt, hogy itt voltak.
A házban már csak hárman maradtunk. Anyu, Simon és én.
-Gyerekek, összepakolok, elmosogatok, aztán megyek aludni.- törte meg a csendet anya.
-Mi szerintem felmegyünk a szobámba és megnézünk egy filmet-mondtam, majd elköszöntem anyától- Jó éjt anyu.
-Jó éjt nektek is. Reggel találkozunk.

A film nekem nem igazán tetszett, de Simonnak eléggé bejött. Elkezdtem nyomkodni a telefonomat, majd egy ismeretlen számról titokzatos üzenetet kaptam...

Tudom, hogy ki vagy, és hogy hol laksz... holnap reggel nézd meg a postaládát, lesz benne egy levél. A levélben találsz egy feladatot, amit meg kell oldanod. Ezen múlik a NASA jövője, ahol a jövőben szeretnél dolgozni... te döntöd el, hogy cselekszel. Az irányítás mostmár a te kezedben van. Ha nem teszel semmit 10 napon belül... nagyon megbánod!

Remegő kézzel tettem le a telefont. Simon azonnal látta rajtam, hogy baj van. Megmutattam a levelet neki.
-Figyelj! Holnap megnézzük a postaládát és megpróbálunk mindent megtenni.-mondta a fiú
-Köszönöm Simon.-és elsírtam magam
Fura volt, de a karjai között aludtam el...