Vissza Hozzád

:3

Eltelt a nyár utolsó két napja is. Ma, szeptember 1.-én gyomorgörcsel keltem fel.
Ma látni fogom őt. Őt, akit mindennél jobban szerettem. Őt, akit mindennél jobban szeretek. Aki akaratlanul törte össze a szívem.
Villámgyorsan elkészülődtem, majd lefutottam a ház elé, ahol Lesie várt.
-Mit keresel itt? - lépek mellé.
-Csak nem hagyhatom hogy egyedül menj az első napra. Érted... Hogy egyedül szembesülj ezzel az egésszel...- próbálja aranyosan elmagyarázni, úgy, hogy ne mondja ki.
-Mond ki Les nyugodtan... Matt-el és a barátnőjével. - mondom egy szomorú sóhaly mellet.
-Igen...- motyogta.-De induljunk, mert a srácok nagyon várnak minket. - ragad karon, majd az iskola irányába kezdett rohanni. Szőke haját begöndörítette, ami nagyon tetszett, nagyon csinos volt. Babarózsaszín haspólót viselt fekete rövid bőrgyatával, még én egy fehér trikót, belerűrve egy sötétkék rövid-farmernadrágba, a derekamra piros kockás inget kötöttem.
Az iskola kapujához érve megláttam a tarsaságunkat. És őt. Matt-et. A szívem kihagyott, majd pofátlanul hevesen kezdett dobogni és gombóc keletkezett a torkomban. Egy éve még odaszaladtam hozzá és csókkal köszöntöttem. Most meg oda sem merek menni.
-Menni fog? - kérdi tőlem Lesie aggódóan.
-Előbb utóbb úgyis muszáj lenne... - motyogom, majd megindulok a társaságba.
-Olivia, csakhogy ittvagy- vidul fel Troy, Max, Shene, Josh és Cameron, sorban megölelnek. Matt-re pillantottam, aki teljesen lefagyott. Egyszerűen csak nézett, és nem tudta mit csináljon.
-Szia... - motyogom, majd elé lépek.
-Sz...Sziaa...- dadogott idegességében. Ettől a perctől kezdve biztos voltam benne hogy még szeret. Láttam a tekintetén, észrevettem a dadogásából.- M... Mit keresel itt? - próbálja kontrollálni a hangját.
-Nagyiéknál vagyok... - mosolygok rá bájosan. Hirtelen nem érdekelt, hogy 1 évig nem láttam, hogy van barátnője... Egyszerűen jó volt most látni.
-Olivia... - motyogja, majd közelebb lép. Meg akart csókolni, nem tudta magát tartani. Én is vágytam rá. Nem érdekelt, hogy a barátainkkal vagyunk, hogy van valakije, hogy a sulinál vagyunk. Semmi sem érdekelt csak ő.
-Ti ismeritek egymást? - töri meg kis dühhel a hangjában Josh a nagy pillanatot.
-Igen, mondhatni... - motyogom.
-Haver ő AZ az Olivia?!?! - tér észhez Cameron. Hallott rólam. Gondolom ő Matt legjobb barátja, és neki elmésélte ki vagyok. Matt csak bólintott egyett. A levegő ezután teljesen megfagyott, mindenki csendben volt, mindenki agyalt.
A csendet 3 közeledő lány törte meg, az egyikőjük ideszaladt, és csókkal köszöntötte Matt-et. Lesie rám pillantott, ahogy Matt is kinyitotta a szemeit, és csak a szemembe nézett.
Szétváltak egymástól, én pedig igyekeztem erős maradni.
-Ahj, ő ki? - kérdi gúnyosan Matt barátnője.
-Olivia, az új haverunk, nem mintha közöd lenne hozzá... - mondta Shene.
-Drága, mi bemegyünk a csajokkal, akarsz jönni? - kérdi a lány. - Tudod mit, vedd úgy, hogy megse kérdeztem - néz rám gúnyosan a csaj. - Kötelező velem jönnöd. - majd megfogta Matt karját és húzni kezdte maga után. A két lány pedig követte őket.
-Mi volt ez az egész? - kérdi Troy.
-Skacok, ő az az Olivia. - ismétli meg magát Cameron, mire mindenki észhez tér.
-Nem lehet igaz, beléd szerelmes Matt? - nevet egy nagyon Max. - kicsi a világ...
-Nem, Matt-nek van barátnője... - motyogom lehajtott fejjel.
-Hidd el, téged szeret... - mondja Troy.-minden nap te vagy a téma... - motyogja.
Josh megfogta magát, és szó nélkül idegesen beviharzott az iskolába.
-Ez mi volt? - kérdem.
-Ne törődj vele-mondja Shene. -Biztos dolga akadt...
-Mind utáljuk Emmát, Matt barátnőjét... -mondja Lesie. - Egy beképzelt utolsó... - kezdi de Cameron inkább befogja a száját, majd csókot lehel ajkaira. Nagyon édesek együtt!
Becsengettek, úgyhogy együtt bementünk a terembe, ahol Matt maga elé nézve ült a padban, Emma pedig a két barátnőjével pletykált.
Elkaptam a tekintetét, de aztán elkaptam a fejem.
"BARÁTNŐJE VAN, BARÁTNŐJE VAN" ismételem magamnak, majd leülök Josh mellé.
-Minden rendben van? - nézek rá, majd leteszem a kezemben heverő tollat és füzetet a padra.
-Igen. - mondja szakrkasztikusan- viccből vagyok ideges, Olivia, viccből... - dühöng.
-Na jó, nem tudom mi a bajod, de ezt nem fogom hallgatni. - mondtam, majd felálltam és a cuccaim után kaptam, de elkapta a kezem.
-Ne haragudj Olivia, nem szeretnék beszélni róla, de kérlek ne menj el. - mondta, majd szófogadóan bólintottam és újra helyet foglaltam. Elkezdtünk beszélni a fociról, ugyanis Josh játszik a csapatban, ahogyan Matt is. Matt... Csak most vettem észre, hogy mennyire féltékeny. Szinte megölte a szemével a srácot, akivel mosolyogva beszélgettem, egymás mellet ülve.
-Mi van Josh, mostmár őt is be akarod hallózni? Komolyan? Hát őt nem fogod, mert nem hagyom hogy hülyítsd! - áll fel Matt indulatosan. Josh apró mosolyt helyez az arcára majd feláll.
-Mi a bajod haver, hisz jóban vagyunk mi a baj, hogy beszélgetek a volt csajoddal? - húzza fel a szemöldökét.
-A helyetekre! - jön be egy öreg, hatvanas éveiben járó férfi, aki fél másodperc alatt rendet teremtett, a zajos osztályteremben.
-Én vagyok Mr. Aderson, az osztályfőnökötök, ezen kívül, a irodalom és földrajz tanárotok is. Nem tűröm a telefonozást, rajzolást vagy bármilyen elfoglaltságot az órám alatt, mindenki figyel és mindenki tanulni fog. Nincs visszabeszélés, de még duma sem órán. És ha valakit puskázáson érek...-kezdi a tanár, aki igazából önmagát felhergelte, és idegesen a kopasz fejéhez nyúlt. - Szabad foglalkozás, még csendben vagytok.