Fuyuhiko x Reader HUN

14.fejezet

Byakuya várt még pár percet és ellépett.

-(Név) minden oké? Olyan vörös az arcod.

-Igen. Csak ez most meglepett. Szerinted miért követnek?-néztem rá kérdően. Arcán látszott, hogy valami nagyon aggasztja.

-Apád bérelhette fel. A pletykák nagyon aggasztják úgy érzem.

Észrevettem a férfi egyre közeledő alakját. Fiatalnak tűnt. Egyre csak minket nézet. Byakuya magához húzott és ajkait az enyémhez préselte. Lassan elkezdte mozgatni párnácskáit. Le sokkolva néztem magam elé. A férfi egyre távolodó hangjára a szőke elvált tőlem.

-(Név)...sajnálom. Elhamarkodott döntés volt tőlem. Csak nem is tudom. Féltem, hogy apád kételkedne. Az a féreg meg folyamatosan videózott...Én én.

-Byakuya-megfogtam az arcát.- Az erős és magabiztos ember akit ismerek most bepánikolt? Semmi baj. Próbálsz megmenteni engem és Fuyuhikot. Nem kételkedem a tetteidbe.

-...-vett egy mély levegőt.-Menjünk.

A szöszi arca vörösbe borult és csöndben elindult barátom háza felé.

-köszi, hogy elkísért Byakuya.-mosolyogtam rá.

-Nincs mit.-amint megláttad Fuyuhikot elfordult, majd újra felvette azt az érzelemmentes arcát.

-Köszi, hogy elhoztad őt.-adott egy puszit a fejemre és megölelt.

-Vigyázzatok. (Név)-t figyeltetik. Sziasztok.

Néztük Byakuya egyre távolodó alakját.-Ezt vedd fel.-nyomott a fejemre egy sapkát és megcsókolt.

-Naaa nem vagyok gyerek.-fújtam fel az arcom és elfordultam.

-De igen. Pont ezért.-összenyomta az arcom és elnevette magát. Megpuszilta a homlokom.-Gyere be.

-Üh...-bólintottam és bementünk.-Nem baj, hogy itt vagyok...már mint a szüleid...-megcsókolt és elmosolyodott.

-Nincs itthon senki.-beleharapott a nyakamba és felvett az ölébe és elindult velem a szobája felé. Átöleltem a nyakát és beszívtam az ismerős illatot. A teszem a hátához nyomtam és csak egyre jobban bújtam hozzá. Nem akarom elhagyni.

-(Név) mi a baj?-tett le az ágyra és elém guggolt. Az állát a térdemre rakta és a szemembe nézett.

-Csak...melletted ajkatok maradni.-pirultam el és a kezem az arcom elé raktam.

-Mellettem fogsz. Hozzám tartozol. Ahogy én hozzád. Hozok neked inni. Érezd magad otthon.

Ledőltem az ágyon és becsuktam a szemeim. Körülvett az az édes illat. Mikor feleszméltem Fuyuhiko lágy ajkait éreztem meg enyéimen.

Egy szenvedélyes vadok vette kezdetét. Kezei elindultak a derekamon és lassan benyúlt a pólóm alatt. Eltoltam magamtól és felpattantam.

-Én én...sajnálom.

-(Név) ne menekülj mindig mikor...mindegy...megtesszük ha akarod.

-Fuyuhiko...