Eight

1.3K 69 5
                                    

~Manuel szemszöge~
-Uram, sajnálom, hogy összetörtem a lánya szívét.-erre megfordult.
-Előfordul.Természetesen nem örülök neki, de így döntöttél.Tulajdonképpen mit is csinálsz, hogy így történt?
-New Yorkba kell mennem. Egy modellügynökség megkeresett.Csupán egy évről van szó.Nem akarom itt hagyni a lányát.
-Akkor minek mész el?-kérdezte teljesen jogosan.
-Magam sem tudom, de már elfogadtam.Nincs visszalépés.
-Értem.Mindenesetre sok sikert.Noe majd megbékél.
-Reménykedem benne.-majd kiléptem az ajtón és haza sétáltam.

Rengeteg rossz érzés kavargott bennem.Tudtam, hogy részben helyesen döntöttem.Időközben meggondoltam magam, így inkább a park felé vettem az irányt.Házuk előtt elhaladva feltekintettem az ablakára.Ott ült kisírt szemekkel.Borzalmasan rossz látvány az ha valaki sír, főleg ha te okoztad.Legszívesebben felszaladnék  és karjaim közé zárnám, csak nem tehetem.A világ legrosszabb embere vagyok.Ahogy őt néztem, az én szememben is kezdtek gyűlni a könnyek.Mind ezt azért, mert szeretem.Ez már biztos.Kell nekem a jövőmmel foglalkozni, amikor a jelenem itt van az orrom előtt.Mielőtt a könnyek mosni kezdték volna az arcom, folytattam utam a park felé.

~Noelia szemszöge~
Manuel elmegy.Nehezen tudom feldolgozni.Beleszerettem.Ugyan mit tehetnék ezek után?Menjek utána New Yorkba?Kétlem, hogy bárhol megértenék a mutogatásom.Miután kiment a szobámból, hallottam hogy Apával beszélget, de nem értettem miről.Beültem az ablakomba és néztem az utcán rohanó embereket és a száguldó kocsikat, közben folyamatosan potyogtak a könnyeim.Egy óra elteltével pont szálltam volna ki az ablakból, mikor láttam, hogy Manu engem néz.Könnyek kezdték mosni az ő szemét is.Épp el akarták hagyni a helyüket mikor elkapta a fejét és tovább sétált.

Rengeteget gondolkoztam, hogy most mit is tudnék kezdeni az életemmel.Oké, itt van Martina, de mint minden kicsit elhanyagolt barátság, ez sem a régi.Nekem az Ő bolond feje kell.Alig ismerem pár napja és már is felforgatta az életem.Hiszem azt, hogy minden okkal történik, mindennek meg vannak a maga következményei.Bár ennek jelen pillanatban még nem tudom mi értelme lesz, de a sors eldönti.Ha szeretne majd keres, ha nem azt is megértem.Mégis kit érdekelne egy néma lány, akivel normálisan meg videóhívásba se lehet beszélgetni?Őt szerintem pont nem.A nyaklánchoz nyúltam, melyet tőle kaptam születésnapomra.Mi van,ha az NM nem is a monogrammom, hanem a neveink kezdőbetűje?Jól van, Noelia, állj le!Soha ebben az életben nem lesz ez így.Nem kapcsolodik hozzá.Csupán a véletlen műve, hogy pont olyan neved van, aminek az a monogrammja, ami a neveitek kezdőbetűje.Hihetetlen miket ki nem találok.Nagyon meglepődnék, ha így lenne, de ezt valószínűleg sose tudom meg.Az agyalás helyett, bekapcsoltam a laptopom és valami romantikus filmet kezdtem el nézni.Címét nem is figyeltem csak rányomtam egyre. Nem teljesen kötött le, ezért olyan dolgon kezdtem el gondolkozni ami teljesen megváltoztathatja az életem..

Szavak nélkül Where stories live. Discover now