Thorki Fanfiction

4.rész

Éreztem amint egyre jobban elönt a pír. Az istenekre...
-Mi..miket beszélsz.. - elfordítottam fejem, hogy még véletlenül se vegye észre, de így is megoldotta a helyzetet. Rám gördült, majd kezeivel megtámasztotta magát a fejem mellett.
Összeszorított ajkakkal próbáltam valahogy leimádkozni a pírt az arcomról, de lehetetlennek tűnt.
Thor megfogta az állam és maga felé fordította a fejem.
-A kilenc birodalom leggyönyörűbb embere. - mosolyodott el.
Ez szórakozik velem.
-Ez nem igaz..hagyd abba. - újra el akartam fordítani fejem, de még mindig erősen tartotta állam.
-Dehogyisnem igaz.. csodás vagy.. elbűvölő. - motyogta fülig érő vigyorral, majd egy apró puszit nyomott az orromra.
-Hagyd abba, Thor. - mondtam mogorván.
Nem mondja komolyan. Tudom, hogy nem. Csak át akar verni.
-De hisz... - kezdte volna, de élesen közbe vágtam.
-Elég! Nem vagyok se csodás se elbűvölő se semmi, de főként nem gyönyörű!- ismét össze szorítottam szám, és próbáltam vissza nyelni könnyeim.
Egy szánalmas senki vagyok. Egy jégóriás. Még csak nem is vagyok isten. Nem tartozom..sehová.
-Mióta lettél te ennyire kishitű, öcsém? - kérdezte halkan Thor.
Lehunytam a szemem és lassan beszívtam a levegőt.
-Nem feltétlenül az az igazság..amit mutatunk, Thor. - mondtam keserűen.
Pár pillanatig egyikünk sem szólalt meg.
-Hidd el nekem, Loki. Minden igaz amit az előbb mondtam. Az utolsó..szóig.
Szomorkásan elmosolyodtam.
-Igen..? Na és így is..? - láttam kezemen amint a bőr átvált kékre, majd lassanként egész testem hasonlóan tesz.
Thor egy ideig csak nézett.
-Ez vagyok én..ilyen. Nem vagyok...-
Bátyám, homlokát az enyémnek támasztotta, és halványan elmosolyodott.
-Így is.