A másik (Dylan O'Brien Fanfiction)

Part One

Nehéznek éreztem a fejem. Akkora súlyt jelentett a nyakamnak, hogy feladtam a küszködést és szó szerint lefejeltem a kopott bárpultott.
- Oké, Hannah! - Ideges női hang ütötte meg a fülemet. - Most már induljunk haza, rendben?!
Hangosan felnevettem. Lassan felemeltem a fejem - vigyázva nehogy leszédüljek a székről -, és Linda arcába toltam az üres vodkáspoharamat.
- Tedd magad hasznossá és kérj még nekem egyet.
Szőkehajú barátnőm sértődötten kikapta a kezemből a poharat majd áthajolva a pulton betette a mosogatóba azt.
- Még nem is ihatnál alkoholt!
- Ezért veszed nekem te - kacsintottam rá.
Linda gondterhesen kifújta a levegőt. Ha józan ésszel gondolkodnék, akkor megköszönném neki a türelmét, amit több mint három órája gyakoról irányomban.
- Még egy utolsó pohárkával hadd igyak, utána igérem hazamehetünk. - Suttogtam lemondóan.
Hosszasan farkasszemet néztünk egymással, majd Linda fellendítette a kezét, hogy magához rendelje a pincért.

Az igazságot megvalva még soha nem ittam ennyit. Talán mert soha nem is volt rá alkalmam. Folyton otthon üldögélek és tanulok. Nem járok el szórakozni sehova. Szomorú tény ez egy tizennyolc éves lanyról. Minden álmom, hogy felvegyenek az általam kiválasztott egyetemre ösztöndíjasként, így a szórakozás nem szerepel a teendői listámon.
Egy nappal ezelőtt még teljesen megvoltam elégedve az életemmel. Jó úton haladtam a célom felé, boldog voltam a barátommal... Csak ő nem érezte ugyanezt.
- Hogy van az a Britney szám? Meg van! - Ritmustalan tapsba kezdtem. - Womanizer, oh womanizer... Segíts már, csak eddig tudom!
Linda leintett és a bár túloldalába mutatott.
- Nincs olyan este, hogy ne jönne be valami híresség - mondta inkább magának, mintsem nekem.
Egy kerekasztalt ültek körbe négyen, három kidobófiú és a "sztár", akit ilyen távolságból nem láttam. Körülöttük mint legyek úgy keringtek a pincérek.
Mérgem olyan hamar öntött el, hogy nem gondolkodva felugrottam a szekemről és négy lépéssel átszeltem a köztünk lévő távolságot.

Amint lecövekeltem, mind a három grizly medve méretű testőr vedekező üzemmódba kapcsolva felállt.
- Hé-hé fiúkák! - Megpróbáltam egy helyben állni, de annyira pörgött velem a világ, hogy neki estem az asztalnak. A biztonságiőrök ezt valószínűleg "támadásnak" vélték, és mind felém kaptak.
- Nincsen baj - a hátuk mögött egy barna hajú fiú szólalt meg. - Biztosan csak egy képért jött.

Akkor és ott, még olyan illuminált állapotban is felismertem, hogy kit védenek ennyire ezek a medvék.
Dylan O'brien.
A kishúgom van odaérte, és szó mi szó igazán jóképű férfi.
- Frászt jöttem azért! - Hiába, az alkohol, ami a véremben bugyogott nem hagyta meg a normális viselkedés lehetőségét. - Eljöttem megnézni, hogy ki miatt nem jön meg a rendelésem.
- Nagyon sajnálom...
- Nekem te csak ne sajnálkozzál, oké? Mi a franc van ma mindenkivel? Mindenki sajnál engem? - Azt hiszem ordibáltam, de nem vagyok benne biztos. - Hát képzeld csak nem vagyok rászorúlva senki sajnálatára! Mától szabad, liberális nő vagyok. Szabad vagyok, érted?! - A zokogás akár a Niagara vízesés úgy tört rám. Folyton Zack hamis sajnálkozó arcát láttam magam előtt. - Azt mondta, szeret, de túl unalmas vagyok!

Nem tudom pontosan megmondani, hogy mikor jött oda mellém Linda, lehet, hogy végig mellettem volt. Gyengén, de határozottan magamellé állított.
- Elnézést kérünk a zavarásért, ma nagyon nehéz napja volt Hannanak. - Szólalt meg anyáskodó hangon. - További jó szórakozást.

Vállamnál fogva vezetett kifelé a bárból. Az ajtótól pont jól lehetett látni Dylan asztalát.
Minket nézett. Tekintetéből sugárzott a kíváncsiság. Legalábbis én annak véltem.

Már a taxiban ültünk mikor észbe kaptam.
- Linda?! Találkoztam Dylan O'briennel!
Linda rám nézett megforgatta a szemeit, majd így felelt:
- Mély benyomást tettél rá...

Sziasztok!
Mint láthatjátok, egy újabb Dylan O'Brien ff-ről van szó. A történetről csak annyit szeretnék mondani, hogy folyamatosan írom a részeket és 2-3 nap után jön az újabb rész. Illetve, hogy lesznek majd a későbbiekben erotikus (+18) részek. Nem fogom kirakni a történet címe mellé, mert nem ilyen részekkel lesz tele. De gondoltam itt azért megemlítem.
Ha tetszett egy kicsit is az első rész kérlek tudassátok velem valamilyen formában.
~xoxo Carla