Changmin már sokkal hamarabb ott toporgott a találkozó helyén, mint ahogy megbeszélték.
Telt az idő, de Chanhee csak nem jött. Changmin nézegette a telefonját. Két perce múlt tizenegy. Jó, azért ilyen sokat nem várhat el senkitől. Két perc késés semmi.
Öt perc. Na jó, talán Chanhee nem a legpontosabb, de attól még lehet jó ember.
De mi van, ha átverés az egész?! Mi van, ha egy bokorból röhögve videózza most őt?
Szétnézett: sehol egy bokor. Jaj, szedd már össze magad, Changmin! Mindjárt itt lesz, biztos dugóba keveredett a... De a metrók nem szoktak olyat!
Különben is, csak találkozol egy internetes haverral. Nem nagy ügy. Nem olyan, mintha randin lennétek, vagy valami. Nem azért álldogáltál órákig a szekrényed előtt, hogy felhívd magadra a figyelmét, mint a tinifilmekben szokták!
Tizenegy óra kilenc perc. Chanhee saját leírása alapján fehérre festett haja még sehol nem tűnt fel a környéken.
Changmin próbálta leállítani magát. Mély levegőket vett, becsukta a szemét, de nem ment. Újra megnézte az időt.
Két perc telt el azóta, mióta utoljára ezt tette. Ami azt jelenti, hogy pontosan tizenegy óra tizenegy percet mutatott a kijelző.
Changmin felkapta a fejét meglepettségében. Néhány méter távolságra volt már csak tőle az a bizonyos mosolygó, fülbevalós, fehér hajú fiú, akit eddig newbie98 néven ismert.
Tizenegy tizenegy. Changmin alatt homokká vált a talaj.
Megcsalod Younghoont, elfordulsz tőle valaki másért!
Chanhee már észrevette őt, integetett neki, már nyitotta a száját, hogy üdvözölje, amikor Changmin feladta.
Egy kétségbeesett kiáltást hallott. Összeolvadtak a színek. Kiesett minden.
Younghoon, bocsáss meg!
(Ájulási tanácsadóm beszólt, hogy nem így ájulnak az emberek, de tegyünk úgy, mintha így lenne, téháiksz.)
YOU ARE READING
11:11 | nyukyu
FanfictionTörtént, hogy egy könyvben, amit olvastam, nevezetesen az Amélie zűrös életében, a főszereplő kisasszony megszállottja volt a 11:11-nek. Tudtam, hogy Taeyeonnak van egy ilyen száma. Rákerestem. Agyonhallgattam. Közben pedig a Come On! THE BOYZ nyári...
