Megtörve

Fogadás!

Még mindig sokkhatása alatt álltam mikor Peter ajkai elváltak az enyémektől.

Gondolatok cikáztak a fejembe.Miért csinálta ezt ? Mire volt ez neki jó ? A világ megállta körülöttem mint ha megfagyasztották volna az időt .Csak a szívem heves dobogását hallottam semmi mást .Peter a homlokát az enyémnek döntötte és úgy nézet le rám .Mint ha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga hogy megcsókol.Nehezen meg találtam a hangom ami inkább suttogásnak hatott a csendben.

-Mire volt ez jó ?  

-Nem adtál más lehetőséget .Majd beszakadt a dobhártyám a sikításodtól.

Nem válaszoltam neki ,nem tudom miért de nagyon rosszul esett hogy ezt mondta ,lehet a szívem mélyén abba reménykedtem hogy azért csókolt meg mert jelentek neki valamit .Vagy hogy lehet nála esélyem.Ki váltam a szorító karjai közül és felmentem a szobámba egyedül akartam most lenni, Csodák csodájára nem  jött utánam amit nem is bántam . Gondolatimba merülve ültem az ágyon nem tudom mióta ülhettem ott az ágyon az időérzékem elveszett már rég csak arra lettem figyelmes hogy már sötétség áramlik be az ablakon a napsugarak helyett.Erőt vettem magamon és elindultam rendbe szedni magam .Vizet engedtem a kádba és nyakig merültem benne. Peterrel kapcsolatos gondolatok még mindig nem mentek ki a fejemből ,csak én lehettek ekkora barom hogy azt hittem lehet valami köztünk a suli legmenőbb pasija között és köztem aki egy nagy rakás szerencsétlenség .Telefon csörgésére lettem figyelmes ,tudtam hogy nem az enyém ami csak azt jelentheti hogy Peter még a házban tartózkodik azon belül is a konyhába egy hátránya van ennek a háznak hogy vékonyak a falak  és a szellőző rendszeren keresztül mindent lehet hallani .A telefon csörgése még mindig nem maradt abba gondolom Peter nem akarja fel venni már próbáltam elterelni a gondolatom a telefonról mikor Peter hangja ütötte meg a fülem.-Szia haver most nem érek rá, Csodabogárnál vagyok.Egy világ tört össze bennem ismét azt hittem elfelejtette már a gúnynevem de ezek szerint tévedtem vele kapcsolatban ismét. Hallgatózni kezdtem   bár feleslegesen mert mindent hallok annak ellenére is .-Figyelj haver nem tudom mikor megyek de a fogadást én nyertem ! Úgyhogy készítsd az összeget.Csend lett gondolom a vonal másik felén beszélnek most.-Nem kamuzok haver fülig belém zúgott arról nem is beszélve hogy az volt a fogadás  egyik fele hogy meg kell csókoljam ami megtörtént , a másik fele hogy ágyba kell vigyem de ne aggódj az is meg lesz előbb utóbb,mondtam hogy senki nem tud ellen állni nekem még a Csapdabogár se .  

A hallottakra neki állt zúgni a fejem nem láttam semmit a szememet elhomályosították a könnyek,összetörtem végleg ,útóljára  akkor éreztem így magam amikor apa meghalt .Nem tudtam gondolkodni kezem automatikusan nyúlt a borotva pengéért mint már annyiszor .A kezem már rutinosan tartotta a pengét .Felsírtam nem tudom miért de kegyetlenül fájt ezt hallanom , még egy ember aki csak kihasznált.Engem senki se szeret,senkinek nem vagyok fontos egyedül apának számítottam de már ő sincs velem ,a én hülyeségem miatt .Kezem önállóan indult meg a combom felé ahol már számtalan vágás nézet vissza rám emlékeztetve  arra hogy mit tettem ,a hegek mint ha gúnyolódnának rajtam egyre őrösebben kivehetőek .Mit számít még egy két vágás erre gondolva végig húztam a pengét a combomon .Az ismerős érzés végig járta a testem azaz érzés mikor a penge felhasítja a bőröd és mélyebbre váj a húsod felé . 

A víz kezdett vörös árnyalatot felvenni a véremtől nem tudom mennyi vágást ejthettem ez első után már nem számoltam csak kikapcsolt az agyam .Kezdtem fázni ezért nagy nehezen kikecmeregtem  kádból annak ellenére hogy a combomból még mindig folyik le a vérem.Az egyik vágás mélyebbre sikerülhetett mint gondoltam mert épp hogy ki tettem a lábam a csempére már az is úszott a vértől ,nem foglalkoztam vele elő vettem a kötszert és bekötöttem.Fel takarítottam úgy éreztem magam mint egy zombi a testem csinálta de az agyam nem fogta fel .Már csak akkor eszméltem fel amikor már a nappaliba álltam Peterrel szembe nem tudom mikor jöhettem le vagy hogy mennyi lehet az idő minden ki esett csak gyűlöletet éreztem a szembe álló fiú iránt. Testem automatikusan mozdult felé hogy behúzzak neki    de ő ki védte és kezemnél fogva magához húzott .

-Miért akartál megütni cicám ? 

-Nem vagyok a cicád ! Üvöltöttem az arcába.

Mit se foglakozott vele, még közelebb húzott magához nem volt már erőm ellenkezni .Csak bámultam azokba a csodás szemekbe amik magukkal ragadtak már megint annak ellenére hogy tudom mire megy ki a játék .Szája megint közeledett ez enyém felé de hirtelen irányt váltott és a fülemhez hajolt.

-Emily ,Mit csináltál a lábaddal ? Suttogta a kérdést a fülembe de nem tudtam válaszolni mert azon aranyomban magával ragadott a sötétség.