Fandom Viccek

A ruhásszekrény

Sziasztok! Ma nem egy viccet hoztam, hanem egy kis novella féleséget, melyet eredetileg magyar órára kellett megcsinálnom, de úgy gondoltam, hogy megmutatom nektek eme kis szösszenetet. Jó olvasást!

A hideg őszi eső pedig egyhangú locsogással csak esett, csak esett tovább. A Kirke ház ablakain csendesen folydogáltak a kerek esőcseppek, de a kinti zord időjárással ellentétben, a házban kellemes meleg uralkodott.

Susan, a második gyermek kezében egy lexikonnal próbálta felcsigázni, látványosan unatkozó testvéreit. Az esős idő minden kedvüket elvette a gyerekeknek, vidéken voltak, de mégis bent kellett raboskodniuk a négy fal között, ahelyett, hogy élveznék a tágas udvar nyújtotta lehetőségeket.
- Bújócskázzunk, jó?- szólalt meg a legkisebb lány, Lucy. Az angyal kinézetű kislány reménykedve bámult bátyjára.
- Nem látod, hogy így is milyen jól szórakozunk? – sandított idősebbik húgára Peter. Susan mérgesen csapta össze a kezében tartott lexikont, melyből apró porfelhő szállt fel.
- Na, Peter légyszi!- könyörgött, bátyja ingét huzigálva az apró lány.
- Egy, kettő, három...- húzódott huncut mosolyra Peter szája, miközben folytatta a számolást. Lucy arcán boldog mosollyal szaladt, míg két nagyobb testvére, Edmund és Susan értetlenkedve indultak búvóhelyet keresni. Lucy gyorsan kapkodta apró lábait a hosszú, bordó függöny felé tartva, mely a legideálisabb búvóhely lett volna. Ám Edmund gyorsabban ért a szövethez, így a kislány kénytelen volt más búvóhelyet keresni.

Lucy tovább rohant a folyosón, majd benyitott egy szobaajtón. A szoba szinte teljesen üres volt, csak egy régi, poros szekrény foglalt helyet benne. A legkisebb Pevense lassan kinyitotta a szekrényajtaját, és belépett a sötét ruhatárolóba, majd behúzta maga után az ajtót, de a szekrényajtó résnyire nyitva maradt.