Miraculous Novellák-Szerelembe Esve

1. rész-A Gamer-Mi lett volna, ha...?

Ez a rövidnek szánt rész ott kezdődik, amikor az első évadban megjelent Gamer. Pontosabban ott, amikor elcsalogatják a stadionba. Itt bemutatom, hogy szerintem mi lett volna, ha Macska ebben a részben nem csak majdnem, de vissza is változik. Remélem tetszeni fog! Jó olvasást!)

Katica szemszöge:

-Macskajaj!-kiált a macsek, és Gamer felé ugrik. Az üvöltve szétporlad.

-Szép volt, Fekete Macska!-pacsizunk. Kis idő múlva már a saját, Macska-Katica „harcosunk" előtt állunk.

-Gyorsan kell intéznünk, mert nincs sok időm!-aggodalmaskodik a cicus.

-Ne aggódj!-beugrunk a robotba. Pár percnyi harc után megint csipog a macsek gyűrűje.

-Már csak pár percem van, siess! Menj!

-Rendi!-kiugrom a robot külsejére. Bedobnám a szerencse talizmánt, de valami eltereli a figyelmemet. Zöld fény szűrődik ki a lyukon, ahol kiugrottam. Macska visszaváltozott? Nem, nincs időm ezzel foglalkozni!

(Már) Adrien szemszöge:

Katica kiugrik. De nekem megint csipog a gyűrűm.

-Egy perc!-suttogom magam elé. Kevesebb időm volt, mint gondoltam. Kicsivel később már vissza is változom. Megdermedek, mert észreveszem, hogy Katica felfigyelt a fényre. Szerencsére, ha rá is jött, túlságosan be akarja tartani a szabályokat ahhoz, hogy megnézzen.

Zavar, hogy nem tudok semmit tenni. Megpróbálhatom feltartóztatni Gamert. Igen, én közben tovább harcolok! Máshogy észreveszi Katicát. Nehéz egyszerre vezetni és lőni is, de valahogy megoldom, hogy segítsek a Bogárkámnak.

Néhány perccel később:

Megjelennek a katicák, és én a földön találom magam. Tehát a Bogaram boldogult egyedül is.

Felpattanok, és közelebb megyek az éppen visszaváltozó Max-hez.

-Szép volt!-mondjuk egyszerre a társammal öklözve. Ösztönösen úgy viselkedem, mintha nem történt volna semmi. Óriási szerencsémre Alya most pont nem volt itt, hogy felvegye az egészet a Katiblogra. Max se nézett ide. De a pöttyös ruhás lány mit sem sejtve rám pillant a gyönyörű zafír kék szemével. Hátra hőköl.

-A-A-Adrien??!!-dadogja.

-Teljes életnagyságban, Bogaram!-mosolygok szerelmesen.

-Nem hiszem el! Végig mellettem voltál?!

-Mért lepődtél meg ennyire?-jelez a fülbevalója.

-Mindjárt rájössz magadtól, ezért elég ha ennyit mondok: A gyanúd, hogy ismerjük egymást álarcok nélkül, beigazolódott.-mosolyog. Nem teljesen értem, de nem érdekel, mert közeledik felém. Teljesen megbabonáz. Amikor elér, megragadja a pólómat a nyakamnál, és a felső testemet közelebb húzza magához. Homlokaink összeérnek. A szemembe néz, majd hozzáteszi:-Te buta Cica!-még közelebb húz, majd gyengéden megcsókol. Tetőtől talpig hozzám simul. Én magamhoz húzom a derekát. A karjai már a nyakamban pihennek. A nyelveink csak táncolnak és táncolnak, 2 másodperces szüneteket hagyva(a levegővételnek). Megint csipog a fülbevalója. Megszakítom a csókot.

-K-Katica...-mutatóujját a számra teszi.-De jelez a...

-Css!-ezzel elhallgattat.-Szeretlek, Kiscicám! Mindkét énedet!-becsukja a szemét. Követem a példáját, és csak hagyom, hogy újra, szenvedélyesen ajkaimra tapadjon. A szemhéjamon keresztül rózsaszín fényt látok. Most a lány távolodik el tőlem.-Remélem többé nem fogok dadogni a közeledben.-bár még nem merem kinyitni a szemem, érzem hogy mosolyog. Felvonom a szemöldököm.-Kérlek nyisd ki a szemed, és nézz rám! Megérdemled, hogy tudd, ki a társad!-megteszem amit mond, és azt hiszem a szívem megáll egy pillanatra. Alulról fölfelé haladva végignézek rajta. Halvány rózsaszín balerina cipő, alul fölhajtott-azon a részen pöttyös-, erősebb rózsaszín nadrág, sötét színű, szintén pöttyös mandzsettás kardigán, fehér póló, a tetején virág díszeleg, keresztben kistáska.

-M-Marinette?! T-Tényleg te vagy az?!

-Tudom hogy meglepődtél. De ha csalódtál is, nyugodtan elmondhatod. Túlélem.

-Csalódni?! Én soha nem tudnék csalódni benned, Hercegnőm! Én is szeretlek!-elmosolyodik, és kicsit elpirul.

Elkezdek gondolkodni. Hogy miről? Erről az egészről. Hogy Katica végig mögöttem ült. Hogy még a parkban, amikor ellöktem, az végig Ő volt. És hogy hogy nem buktatta le a gyönyörű szeme. És persze a haja.

-Min gondolkodsz ennyire?-zökkent ki. Fürkészi az arcomat. Szorosan magamhoz ölelem.

-Hogy hogy nem jöttem rá korábban.-szerelmesen megcsókolom, és csak egy dologra tudok gondolni.

Mostantól Ő az életem. Mindig vigyázni fogok rá. Ha Chloé beszól neki, még jobban fogom védeni. Az akumáktól is az életem árán is megvédem. És többé ki sem engedem a karjaim közül. Mert én is mindkét énjét szeretem.
___________________________________________________________________________

Helló mindenkinek! Itt egy aranyos Ladynoir/Adrinette!) Remélem tetszik! Ha igen, kérnék egy csillagot és egy kommentet, és csekkold a másik könyvemet: Miraculous Fanfiction Novella-Kettős Szerelem

Itt egy összefüggő, hosszabb novellát írok, mire ezt kirakom, valószínűleg ott már kint lesz egy-két rész.

Még sok ötletem van, de szívesen fogadok tőletek is, vagy akár annyi is elég, hogy milyet szeretnétek olvasni. (Adrinette/Marichat/Ladynoir/Ladrien)

Nem sokára jövök egy résszel(valószínűleg Adrinette lesz<3).

Addig is, sziasztok!

Eszti