Rossz üzlet (+18)

Plusz

Sziasztok! Hamarosan új könyvet hozok, kérnék véleményt... Jöhet egy újabb romantikus/dráma? :) Nem a megszokott módon lesz írva, ennyit elárulok.

Illetve fut két könyvem, ezekbe szeretnék egy kis bepillantást mutatni nektek, hátha kedvet kaptok hozzá.

Tiéd a választás:

Alexandra Bane a nevem. Ez a történet az én életemről fog szólni. Egy átlagos, hétköznapi lány voltam, mígnem találkoztam valakivel, aki fenekestül felfordított mindent. Régebben titkon álmodoztam arról, hogy csöppenhetne némi izgalom az unalmas életembe, de ma már visszasírom azt. Ti tudjátok, hogy mikor helyes egy szerelem? Hogy a megfelelő személyt választottátok -e? Ti tudtok parancsolni a szíveteknek? Mert én nem és nem vagyok benne biztos, hogy a megfelelő személy mellett vagyok -e. De ki mondja meg, hogy mi a helyes és mi a helytelen? Most itt ülök egy kuplerájban szakadtan, koszosan, remegve, összezavarodottan és összetörve. Elmesélem, hogy mi is történt velem.

× × ×

  Ma kezdődött el az utolsó évem a gimiben. Konkrét tervem még nincs a jövőt illetően, de azt tudom, hogy gyerekekkel szeretnék foglalkozni. Imádom a gyerekeket. Ők a jövő. Ők a remény. Remény egy jobb világra. Talán általános iskolás tanító akarok lenni vagy óvónő. Esetleg árvaházban ifjúsági felügyelő. Még nem tudom. 

× × ×

  - Szia Sandy! 

- Szia Emma! 

- Van egy új osztálytársunk úgy tűnik. 

- Ha érdekel a neve, Claudio Corleone. Dögös olasz pasas. 

× × ×

A tanítás végén leültem a suli udvarába egy pad tetejére, hogy megvárjam Emmát, ő éppen ének próbán van, megbeszéltük, hogy iskola után beülünk egy kávézóba csacsogni. Éppen anyunak írtam SMS-t, amikor egy hang zavart meg a gépelésben.

- Alexandra Bane?-az ismeretlen férfi hangra összerezzentem és az ijedtség miatt elvesztettem az egyensúlyom, majd hátra estem. - Ne haragudj, hogy megijesztettelek. Igazából azért szólítottalak meg, hogy lenne -e kedved meginni egy kávét? 

× × ×

Lucy. A nővérem. Visít. Ha nem visít, nincs itthon. Ha nincs itthon, egy kocsmában van. Ha kocsmában van, vedel. Ha vedel, akkor pedig egy srác ágyában visít az este végére. 

× × ×

- Rosszul neveltem.-rázta fejét, arcát könnyek borították.- Rosszul neveltem. Nem voltam elég szigorú. Nem szenteltem rá elég figyelmet.-törtek ki belőle a szavak sírós hangon.     

 - Ígérd meg, hogy te sose leszel ilyen velem Sandy. Hogy mindig ilyen büszke lehetek rád, mint most vagyok.

- Soha nem leszek ilyen! Soha!-mosolyodtam el.

Nos, ekkor még nem ismertem azt a mondást, hogy: "Soha ne mondd azt, hogy soha!"

× × ×

Tudom, hogy gyors, hisz még nem is ismerjük egymást, de... na... szóval szerintem nagyon szép lány vagy és szimpatikus... szeretnélek megismerni.

E szavak hallatán szívem a torkomban dobogott, pulzusom felgyorsult és az őzike barna szemei a fogságukba ejtettek. Ha jobban megnézem, nem is barna. Talán narancssárga barna csíkokkal az íriszében. Gyönyörű. Soha nem láttam még ilyen szép szemeket. Hogy a nap fénye játszott -e a színekkel vagy természetesen ilyenek voltak -e nem tudom, de abban a pillanatban nem is érdekelt, csak az, hogy másra ne nézzen ilyen tekintettel.