Dark Girl

~6~(Vége)

-Arra gondoltam,hogy eltűnhetnénk és új életet kezdhetnénk együtt.-erre tágra nyílt szemmel meredtem Harryre.

-Sajnálom Harry,de nem lehet.-tettem tőle egy lépést hátra.

-Miért?Nem bízol bennem?-húzta fel a szemöldökét.

-Nem arról van szó.Hanem arról,hogy nem mehetek innen el.-néztem mélyen a szemébe.

-Kérlek próbáljuk meg.-fogta meg a kezemet.

-Nem lehet.-amilyen gyorsan csak tudtam,kicsúsztattam a kezéből az enyémet.

-Kim?-hallottam meg egy ismerős hangot.

-Peter!-mosolygott Harry.-Épp időben.Kérlek vedd már rá Kimet,hogy tartson velem.-mosolygott gúnyosan.Peter rám nézett,majd vissza a fiúra.

-Nem az én döntésem.Az övé.-fordult volna el,de megszólította Harry.

-Ti most együtt vagytok?-fagyott le az arcáról a mosoly.

-Igen.Együtt vagyunk.-válaszoltam Pete helyett.

-Értem.-hagyott ott kettőnket Harry.Ebben valami nagyon gyanús ,mert túl egyszerű volt.

-Minden rendben?-szaladt oda hozzám Peter.

-Igen.De te mit keresel itt?-fogtam meg az arcát.

-Téged kerestelek.Baj van.A város határában valami nagy erőt szabadítottak fel és ezt használja a HYDRA a Bosszúállok ellen.-hadarta el.

-És ezt még csak most mondod??Ezzel kellett volna kezdened.Menjünk.-találom meg a kezét és elkezdem húzni.De hirtelen megtorpantam.A HYDRA szólít.Azt akarják,hogy menjek oda az erőforráshoz és segítsek nekik.Vettem az adást.

-Gyerünk!-mondtam határozottan.

Fél óra múlva már a buszon ültünk.Peter a kezét az enyémre helyezte és erre automatikusan oda néztem.

-Remélem,hogy nem felejted el,hogy holnap 3-kor tali.-kacsint egyet,de mégis van benne valami.Valami félelem.Mintha azt gondolná,hogy nem éljük meg a holnapot.

-Nem felejtettem.Nyugi.-mosolygok rá.Ekkor megrezdült a busz és utána meg is állt.Ez jelezte,hogy odaértünk a város határába.Leszállás után egy földrengés billentett ki az egyensúlyunkból.

Nagy nehezen talpra álltunk és megkerestük az előttünk álló nagy harc közepette Tony Starkot.De nem mi kerestük meg,hanem ő talált meg minket.

-Peter?Kim?-nézett rám Tony.

-Segíteni jöttem.Ráébredtem,hogy van más út is.Nem kell a HYDRA céljait segítenem.-mosolyogtam rá.

-Értem.-csak ennyit tudott kinyögni.-Akkor üdvözöllek a Bosszúálloknál.-mutatott feléjük.

-Köszönöm,de mik is ezek a valamik amik ellen kell harcolnunk?-vágtam értettlen fejet.

-Ezeket az erőhatás táplálja ami ott arra van.Egy átjárószerű valami.És...

-Betudom zárni!Ha egy hasonló erő éri akkor biztos,hogy eggyé vállnak és ezáltal mind a kettő megfog szűnni.-mondtam végig.

-Nem!Biztos kell más megoldásnak is lennie.-ellenkezett Parker.

-Sajnálom Öcsi,de igazat kell adnom Kimnek.Ez az egyetlen megoldás van.Sajnálom.-rázta meg a fejét Stark.-Hát,ha igy döntesz akkor örültem,hogy megismerhettelek.-fordított hátat és elment.

-Nem teheted.-bizonygatta.

-Muszáj.Ha ezzel megmentek életeket,akkor megteszem.De kell a segítséged.-néztem rá.-El kell vinned minél gyorsabban oda.

-Rendben.-ezzel felkapott és pár perc múlva már ott álltunk az erőforrásnál.

-Hát Peter Parker.Itt a vége.-itt közelebb lépett a fiú és odahajolva megcsókolt.Nem ellenkeztem,visszacsókoltam.

Eltartott vagy fél percig és utána könnyes búcsút vettünk egymástól.

Én beléptem az átjárón és elkezdtem keresni egy azon belüli energiaforrást.
Egy kék színű kis mag volt az.Megmarkoltam és lehunytam a szememet és arra koncentráltam,hogy láthatatlan legyek.Éreztem a belém szúró fájdalmat egyre több helyen,és egyszercsak egy nagy robbanás után minden elsőtétült.

Peter szeméből egy könnycsepp csordult ki,belegondolva,hogy holnap nem lesz megtartva a 3 órakor megbeszélt találkozó.A Bosszúállok pedig úgy tekintettek Kimre,mint egy hősre,nem úgy mint egy bűnőzőre.A külvilágban megszünt a gonosz erők fenyegetése.Egy ideig.Mert utánna jött Thanos.

~Köszönöm,hogy velem tartottál😊~