∅¹

444 26 0
                                    

Lisa aranyos. Szeretem őt és ő is engem. Szerelmesek vagyunk.

Mikor először találkoztunk mindkettőnk boldog volt, de közel sem olyan boldog, mint most. Akkoriban volt egy fiú az életemben és az övében is, akik szinte tökéletesek voltak. Szinte.

A megszokott baráti társaságunk tagjaival ücsörögtem a vasútállomásnál, már nem mintha készültünk volna valahova, csupán ez volt a kedvenc helye a fiataloknak. A közeli kisboltból minden csak egy karnyújtásnyira volt és mivel egy kis városról beszélünk, nem sokan vonatoztak, legalábbis este biztosan nem.
Éjfél körül lehetett mikor megjött Ő. Hosszú, sötétbarna haj, bájos arc, vékony alkat. Csinos volt. Talán még nálam is csinosabb, bár ezt akkor nem vallottam volna be.
Talpig feketébe volt öltözve, akárcsak a társaságban mindenki, akárcsak a fenekét tapizó fiú, alias Yejun. Yejun, aki még egy hete az exe miatt folytotta piába a bánatát, Yejun, akinek már mindenki megvolt, de senkit nem szeretett, Yejun, akinek az új barátnőjét most mindenki körül állja, mintha a rajongói lennének, kivéve 2 valakit. A pasimat és engem. Ugyanis őt csak én érdeklem már lassan 1 éve, elég intenzíven.

- Xiaojun!- int felénk Yejun és kézenfogva vezeti hozzánk a figyelem középpontját.
- Sz'asztok!- mondta és egy laza mozdulattal az ölébe húzott. Ez volt az én helyem, mint az apukáknak az asztalfőnél.
- Ő itt az új barátnőm, Lalisa.- mondta fülig érő vigyorral és a lány-vagyis Lalisa- kezét elengedve, vékony derekára vándoroltatta ujjait, amitől Lalisa arcára halvány pír ült ki. Ártatlan. Biztos beindította Yejun fantáziáját.
- És mióta is van meg ez az új barátnő?- kérdezte Xiaojun rosszmájúan, én pedig finoman a karjára szorítottam jelezve ezzel, hogy vegyen vissza a stílusából.
- Mióta is?- gondolkodott el Yejun miközben Lalisa halkan motyogott valamit az orra alatt.
- Tessék?- hajoltam előrébb hozzá, hátha jobban hallom amit mondani szeretett volna.
- Én csak... azt mondtam, hogy öt napja vagyunk együtt.- néz fel szemeimbe, és rögtön lesüti a pilláit.
- Igen igen. Öt nap kereken.- bólogat fontoskodva Yejun, mire csak sóhajtok egyet. Ebben a félévben ez a leghosszabb kapcsolata.
- Elmegyek a boltba.- mondom és lassan kimászom Xiaojun öléből, majd kezeimet az ég felé emelve nyújtóztam egyet, minek hatására a pólóm feljebb húzódott, ezzel szabad kilátást hagyva a hasamra.
- Amég az asszonyok hoznak piát, addig mesélj.- pattant Yejun a helyemre- igen, Xiaojun ölébe-.
- Asszonyok?- néztem rá furcsán. Arról egy szó nem esett hogy ezt a kis virágszálat is magammal kell vinnem.
- Elmegyek egyedül a boltba. Maradj csak.- picit felbátorodva intézte hozzám szavait Lalisa és szemtanúja lehettem halvány mosolyának. Bájos új barátnő.
- Nem kell. Menjünk együtt.- mosolyodtam el én is és csuklón ragadva húzni kezdtem magam után. Egészen biztos vagyok benne, hogy a ráncigálásom nélkül is utánam jött volna, de muszáj volt megfognom. Nem mintha valami perverz lennék, csak olyan ártatlan és vékony, kíváncsi voltam, hogyha egy olyan romlott valaki, mint én hozzáér, vajon eltörik, elég vagy egyszerűen kámforrá válik. De egyik sem.

Mindvégig mosolygott.

it's okay/jenlisa/Opowieści tętniące życiem. Odkryj je teraz