Unforgettable - Taegi ff. [befejezett]

➴ 1 ➶

A hibákért előre is bocsánat !
••

- Undorító vagy ! - ordított az apa,legalábbis aki vérszerint volt csak az. Gyűlölte a saját fiát,mert az homoszexuálisnak vallotta magát.
Hatalmas pofon kíséretében ,húzta meg az alkohol tartalmú üveget.

-Nem is értem,hogy - hogy tudtalak megszülni !- torzult fintorba az arca az anyának,aki beszállt fia szapulásába.

Minden estés program volt ez a Min családnál.
Min Yoongi lelki porig alázása ,talán ezt a címet lehetett volna adni ennek.

- Mondtam én,hogy árvaházba kellett volna beadni ! Már a születéskor megmondtam ! - fordult a férfi a vérben forgó szemű nő felé.

- Akkor még nem tudtuk,hogy  ilyen elfajzott lesz! - vágott vissza az anya.

Mérgesen méregette egymást a két szülő,Yoongi ekkor kapcsolt és gyorsan felszaladt a biztonságot nyújtó szobájába.
Sírva omlott össze a csukott ajtó mögött ,hátát végig húzta a falapon. Térdeit átölelve engedte át magát a felemésztő fájdalomnak.

Nem értette sose,hogy a szülei miért is viselik ennyire rosszul. Persze eleinte neki is nehéz volt felfogni és feldolgozni,de rájött ,hogy nem tud tenni ellen és talán nem is akar.

Az iskolában is folyton piszkálták érte,mert hát sose rejtette véka alá nemi identitását. Miután elfogadta magát ,büszkén élt így tovább.
Aztán minden más lett amikor a fő kolompost jól helyben hagyta. Azután az eset után végre mindenki megbékélt vele és egyre többen merték felvállalni magukat. Így lett Yoongi az iskolában a homoszexuálitás képviselője. Akit csak kellett megvédett egészen addig míg az ott lévő embereket el nem fogadták őket.
Ennek immár kilenc kőkemény éve.

Kilenc teljes éve hallgatja a szülei által ,hogy voltaképp miért is őt kapták meg gyermekükként. Ez az egy bajuk volt vele.
Yoongi az iskolát nehezen igaz,de elvégezte majd érettségi után element dolgozni.
Nem a szülei miatt ,hanem maga miatt.

Szeretett volna megszökni ,eltűnni ebből a kényelmetlen közegből.
Annyi év spórolás után végre megtudta venni az autót amire mindigis vágyott.
A jogosítványt valami csoda folytán kifizették a szülők ,talán titokban ösztönözni akarták ezzel az elmenetelre.
Fájdalmasan húzta el ajkait,égette belülről a kín amit a szülei okoztak neki.

Huszonöt évesen ,ideje útra kelnie,egy jobb élet reményében. De ez nem egyedül tervezte,az immár öt éve boldogító párját mindenáron vinni akarta magával. Még nem említette neki oly régóta dédelgetett tervét. Ám most úgy érezte eljött az idő.

Gyorsan kezdte összeszedni a dolgait amelyeket magával visz. Lentről hallgatta ahogyan az életadói szapulják őt.
"El kellett volna vetetni!" "Éreztem már az első kézbevételkor,hogy valami baj lesz vele!" "Tűnne már el végre!" "Tudod mennyibe van ez a semmirekellő havonta ?" "Hánynom kell tőle!" " Örüljön,hogy csak egy pofont kapott!A fiúk a vigadóból a halálra verését tervezik,nem hagyhatjuk ,hogy az ilyenek többen legyenek!"
"Sajnálom,hogy ilyeneknek nem jár halálbüntetés !"
Zokogva tette el a megmaradt,megtakarított pénzét. Hasogató szívvel nézett végig a szobájának minden kis szegletén utoljára.
Soha többé nem jön vissza ide.

Rázkodó vállára helyezte a sporttáskát,majd könnyeit a pulóverébe kenve indult el lefelé.
Nagy levegőt vett mielőtt belépett volna a konyhába. Az anya és az apa érdeklődve tekintettel gyűlölt fiúkra.

Yoongi karcos hangon,hűvösen vetette oda nekik utolsó szavait :
- Én sajnálom,hogy az ilyen szülőnek nincs halálbüntetés. Éljetek boldogan,elüldöztétek az egyetlen gyermeketeket,aki ápolt volna idős korotokban! Ti undorodtok tőlem ? Inkább nekem kéne tőletek.

Az apa hevesen indult meg a fiú felé,előre felemelt kézzel. Yoongi összeszorított szemekkel várta az ütést ,ami nem érkezett.
Furcsállóan nyitotta ki szemhéjait,az asszony lemondóan ingatta fejét,vissza fogva férjét.
Yoongi hitetlenül felnevetve indult el a garázs felé ,maga mögött hagyva szörnyű múltját.
Hallotta ahogyan az apja különböző jelzőkkel illeti őt a végén utána köpve ,de már nem számított. A múltat nem hánytorgatjuk,hagyjuk ,hogy a szél messzire vigye. El tőlünk ,el messze ,soha vissza nem lökve azt.

Ahogy az autó kényelmes ülésébe helyezte testsúlyát ,az izgatottság átvette fájdalmát.
Remegve adott gázt a járműnek ,majd mély levegőt szívva a hűvös éjszakai levegőből indult el szerelme felé.

➴ ➶ ➴ ➶ ➴ ➶ ➴➶
Remélem tetszett!
Elnézéseteket kérem a sok szóismétlés miatt!
Köszönöm az olvasást !
Kérlek hagyjatok jelet ,hogy tudjam érdemes-e folytatni.
🖤
Ha nem tetszett akkoris írjátok le,mert akkor átírom vagy valami!
Nagy virtuális ölelés nektek!

2018.11.03.