Love Yourself

I will protect you!

Taehyung POV

Tudtam. Már akkor éreztem, hogy ez történt, mikor magamhoz tértem, de ahogy kimondta, a szörnyű valóság már nem tűnt, oly álomszerűnek. Sírni akartam, de nem ment. Már ehhez is túl gyenge vagyok? Sohasem gondoltam, hogy lehetek szánalmasabb az eddiginél is jobban, de most már az ember megnevezésre sem méltatom magam. Egy kártevő, egy féreg, egy patkány, amit mindenki ki akar irtani, de az sehogy sem megy, míg az el nem dobja saját életét. Jobb lett volna, ha fel sem ébredek, s megszégyenítve, de több fájdalmat már át nem élve búcsút mondtam volna ennek a helynek. Már nem is tudom, hogy ki vagyok valójában, hisz önmagamat sohasem tudtam adni, értelmet pedig végkép nem látok a maszkok mögötti életnek.

- Taehyung! Jól vagy? Hozzak neked valamit inni? - egy kellemes hang rángat vissza a pokolból melybe elmém rohamosan zuhanni kezdett.

- Én..nem...csak..nagyon gyenge vagyok. - alig fejeztem be és máris össze estem, de még mielőtt találkozhattam volna a hideg csempével elkapott egy erős kar.

- Gyorsan megmosdatlak, aztán hagylak is pihenni, csak még bírd ki egy kicsit. - testemet megragadta, hogy felemelhessen, mire kezemet mellkasára fektettem s teljes erőmből megpróbáltam eltaszítani magamtól. - Nincs jogom azt mondani, hogy tudom min mész keresztül, hisz elképzelésem sincs róla, de segíteni akarok, ezért kérlek, ne lökj el magadtól. Nem akarlak bántani és azt sem szeretném, hogy ezentúl bárki más árthasson neked. - félek minden egyes érintésétől, ám szavai mégis megnyugtatnak, mivel még sohasem mondott nekem senki sem ehhez hasonlót. Megpróbálok nem gondolni a múltra, s arra a torz és ocsmány énemre, ki megkeserítette az életemet. Létezzen most csak a jelen, mely magába öleli ezt a férfit, ki remélhetőleg hátsó szándék nélkül segíteni szeretne. Kezemet le eresztem, ezzel felhagyva eddigi tiltakozásommal. Ajkai közül elereszt egy megkönnyebbült sóhajt, majd megemeli testemet és finoman belehelyez a kádba. A víz kellemesen forró, aminek gyermek tus fürdő illata van, mely megmosolyogtat.

- Van családod? - gondolkodás nélkül kérdezek, mellyel meglepem a másik felet, de habozás nélkül válaszol.

- Nem. Miből gondoltad? - leveszi a kád szélén található rózsasín tálkát, amivel vizet locsol a hajamra.

- A tus fürdő meg ez a kis tál nem igazán illik hozzád. - fejemet hátra döntöm, ugyanis azon kapom magam, hogy jól esik minden egyes apró érintése. Érzem a törődést, azt a gyengédséget, melyet utoljára édesanyám karjaiban élhettem át.

- Ezeket Hana-nak szereztem be. Ő a bátyám lánya, akire sokszor vigyázom. Egyedül neveli a gyerekét, persze a szüleink segítenek, de így is fárasztó a számára, főleg ilyen munka mellett. Orvos, úgyhogy szeretném, ha engednéd, hogy megvizsgáljon. - válaszolni akartam, de a mesélése, s az, miszerint emberként viselkedik velem, oly szinten megnyugtatott, hogy pillanatok alatt elaludtam.

Jungkook POV

Olyan akár egy kisgyermek, aki esti mese közben elaludt. Eddig egyedül Hana-ra mondtam, hogy aranyos, de ezt az angyali teremtményt nem tudom más szavakkal illetni. Bele sem akarok gondolni, hogy mit tettek vele. A legapróbb mosolyából, s a pillantásából látni lehet, milyen tiszta is a szíve, hogy merték mégis bemocskolni? Vigyázni akarok rá, s mindent megtenni, hogy ne lássam többé ilyen megtörtnek.

Óvatosan lemostam róla minden szennyeződést, utána pedig elláttam sérüléseit. Szerettem volna, ha eszik, még pár falatot mielőtt lefekszik, de ennek hiányában ráadom a kikészített ruhadarabot, majd befektetem az ágyamba. Örült tempóban kezdek zuhanyozni, nehogy addig is bármi baja legyen, s szinte vizesen veszem fel melegítőmet, de már ott is vagyok mellette. Látom, hogy reszket, ezért ráterítek minden takarót, ami a házban található, de remegése csak nem akar szűnni. Rátapasztom kezemet homlokára, ám semmi jele a láznak. Biztos csak kihűlt. Sokáig rágódtam azon, hogy tegyem e meg, amire gondolok, mire végül leküzdöttem minden negatív gondolatot s bebújtam mellé. Pár pillanat múlva közeledni kezdett, míg nem teljesen hozzám nem bújt, s pár perccel később a didergése is abbamaradt, aminek nagyon örültem.