1. Nincs gyilkolás
2. Nincs szerelem
3. Nincs szex
4. Nincs szabadság
Carmen White eddig nem törődött a világát körbevevő négy szabállyal. Szinte fel sem figyelt rájuk, egészen addig, amíg bele nem került az érdekházasság kötelező folyamába, és megi...
"A kormány által 2048.02.20-án létrehozott második szabály: Tilos a szerelem. Két fél közt kialakuló szerelem, amely nem a Kormány engedélye és felügyelete mellett történik, törvényellenes cselekedetnek bizonyul, ami a Nagy Tanács által levezérelt azonnali halálbüntetéssel jár."
Morton Phillips; A Szabályok könyve (3.fejezet; 1.bekezdés)
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Néma lépéseink hangosabbak bármelyik szónál. A lábamat ólomsúlyúnak érzem, a testem minden ízében remeg. Elfolytott sírógörccsel sétálok James mellett, aki teljesen magába burkolózik azóta, hogy ott hagytuk a sötétben a halott ismeretlent, aki megtámadott. A kezemre pillantok; a véraláfutás mellett jókora vörös duzzanat keletkezett az alkarom irányába húzódva. Enyhe hányinger kerülget.
Az a barom belerúgott a gyomromba.
Az a barom már halott...
Elhessegetem a nyomasztó gondolatot, ám késő. Olyan gyorsan, szinte egy pillanat alatt odatelepedett a vállamra, és olyan erővel húz lefele, hogy úgy érzem, beleroppanok.
Megtorpanok.
James kérdőn pillant fel rám, és ő is megáll.
Nem szólalunk meg.
-Egy tapodtad sem! -ordítja valaki. Ijedten rezzenek össze, a sokktól teljes agyi blokkban kötök ki. A lámpák felkapcsolódnak a sötét utcában, a következő pillanatban pedig dühödt rohanás hallatszik. James ökölbe szorított kézzel pillant az utca végébe, és azonnal elém áll. Fél perc sem telik el, és máris előttünk terem a két kísérőnk. Zilált külsejük arra utal, hogy már jó ideje kereshetnek minket. Az újdonság csak a két pisztolyuk, amit az arcunkba tolnak.
A magasabb elfolytott dühvel Jamesre, majd rám pillant.
-Egy percetek van, hogy megmagyarázzatok mindent, mielőtt agyon lövünk titeket.
Kikerekedett szemmel meredek a két férfira, akiken a szórakozás apró jele sem látszik. Csupán egy pár pillanatig hallgatunk, mégis az örökkévalóságnak tűnik. Elképzelem, ahogy egy pukkanás alatt mindennek vége, amit eddig felépítettem az életemben. Eddig annyira távoli és idegen volt ez a gondolat, most azonban a küszöbömön toporog, nyitásra várva.
-Elrabolták Carment - szólal meg hirtelen James.
Döbbenten kapom fel a fejem, de utána azonnal színtelenné varázsolom az arcom. James tovább beszél. -Én mentem utána, hogy ne öljék meg.
