Draco szemszöge.
Pontosan kilenc hónapja, karácsony napján megtudtam hogy apuka leszek. Méghozzá hogy ikrek apukája. Hermione azóta ugyanolyan szép. Most nyár vége van, augusztus. Augusztus 18.-a van. Hermione nincs jól. Mivel nem értek én ehhez ezért kihívtam anyát. Most várom hogy jöjjön. Nagyon aggódom Hermionéért. Most már kétségbe vagyok esve.
3 órával később.
Fiaim vannak. Kettő. Ikrek. A hajuk göndör mint Hermionének és szőke a hajuk mint nekem. A szemük is szürke mint nekem. De az egyikük Hermionére hasonlít a másikójuk rám.
-Mi legyen a nevük? - Kérdezi Hermione.
- Aki rád hasonlít, legyen Jaen. Mivel neked Jean a második neved és ez hasonlít arra a névre.
- Rendben. Te Jaen Draco Malfoy vagy.- Veszi a kezébe az egyik fiunkat. Elolvadt a szívem.- És Te pedig.... Scorpius Draco Malfoy.- Vette kezébe a másik fiunkat is.
Jaen és Scorpius már nem sírt, Jaent a kezemben tartottam. Scorpius Hermione kezében volt.
- Pont olyan Jaen mint te.- Mondtam Hermionének.
-Scorpius pesig a te hasonmásod, de mégis ikrek.- Válaszolt fáradtan Hermione.- Olyan édes szőkék mint te. Aranyos.
Hermione álomba merült. A kezembe vettem a kicsiket és csitítottam őket. Ők is elaludtak. Leraktam Őket az ágyukba raktam és én is lefeküdtem Hermione mellé. Átöleltem és magamhoz húztam. Együtt aludtunk.
11 évvel később
Pont hogy betöltötték a fiaim a 11.-ik életévüket, már a nyáron megérkezett a Roxforti levelük. Emlékszem mikor még én voltam ekkora. Jaen és Scorpius cuccait az anyjuk már összepakolta. Hermione még mindig ugyanolyan szép. Jaen egy az egyben Hermione. Scorpius elvileg pont olyan mint én. Most hogy megvan a fiúk pálcája is, mivel eltűntették egy olyan tíz perce, indulhatunk.
-Scorp, Jaen! Gyertek, szálljatok be az autóba! - Hangzott Hermione hangja.- Apa bepakolja a cuccokat a csomagtartóba! Egy kettő!
A fiúk már szaladtak is. Egy varázsigével minden csomag és kalitka a csomagtartóban volt. Hermione és a gyerekek már az autóban ültek. Beültem a volán mögé és elhajtottunk.
A King's Cross pályaudvaron
- Jaen, Scorp! Gyertek ide!- Hívta vissza a szaladgáló fiúkat az anyjuk.- Jaen! Piszkos az orrod! Scorp légyszíves ne bökdösd azt a békát! Nem látod hogy fáj neki? Gyertek ide! - És puszit nyomott a fiúk homlokára és nem akarta elengedni őket az öleléséből. Majd a fiúk odajöttek hozzám is.
- Apa! -Mondták kórusban.- Annyira fogtok hiányozni!- Majd Jaen szeméből, majd Scorpiuséból is egy egy könnycsepp csordult ki.
- Ha szeretnétek, írunk nektek minden nap vagy minden második nap vagy...
- Mindig írni fogunk és mindig mindenről írunk majd jó? - Szakított félbe Hermione.
Nyomtam én is egy-egy puszit a fiúk fejére és útjukra engedtem őket egy mondattal.
-Ne rémüljetek meg ha aki nektek fontos egy másik házba kerül.
Elszaladtak és csak a vonatról integettek már. Hermione szemében is könnycsepp mutatkozott meg. A nyakamba borult és megkérdezte halkan, mikor a vonat már elindult.
- Ugye jó lesz nekik ott?
-Persze. Nekünk is jó volt. Nem?
Még szorosabban ölelt. Megfogtam a kezét és lassan vissza kezdtünk sétálni az oszlophoz hogy visszamenjünk a muglivilágba. Beszálltunk az autóba és elindultunk haza.
Dramione love story. Remélem tetszett, ez az utolsó része. 100%-ig az én agyam szüleménye.
