Gyűlöletből Szerelem

Huszonhatodik - A bál

Pillanatokon belül a sulihoz értünk majd leparkoltam az autót és elindultunk a tornaterem irányába.
Mikor odaértünk két srác fogadott
-Név és osztály?
-Ariana Rainolds 11.B
-Courtney Robinson 11.B
-De srácok mire az adatok?- kérdeztem mert tavaly ilyesmi nem volt.
-Oh bálkirály illetve királynő sorsolás lesz az idén ezért nem szavaztatok idén.- válaszolta az egyik.
-Oh értem köszi.- majd kinyitották az ajtót az zene megállt láttam Davet pont háttal állt nekem és egy puncsos poharat szorongatva nevetett valamin Adammel. Majd megfordult és eldobta a poharat mikor meglátott. Csend volt a teremben mikor lassan Dave felé indultam ő pedig felém.
-Gyönyörű vagy.- mondta mikor odaért hozzám és egy hosszú szenvedélyes csókba húzott.
-Tudom.- mondtam röhögve mikor elváltunk.
-Neked mindent el kell rontani mi?
-Nem is lennék én Ariana Rainolds nem?
Majd oda mentünk Adamhez és Courhoz tök jót bulizunk amikor is megállt a zene és egy srác fellépett a színpadra.
-Kedves fiúk és lányok itt az ideje a bál király és királyné sorsolásnak.
-A bál király nem más mint...David Wickins.- ekkor hatalmas tapsvihar tört ki a teremben Dave pedig adott egy puszit majd fel sétált a színpadra.
-És a bál királynő nem más mint...Ariana Rainolds.-majd a színpad felé vettem az irányt.
-Akkor most a nyitó lassút legyetek szívesek.
Majd lementünk a táncparkettre felcsendült a lassú szám majd Dave vállára tettem a kezem.
-Nagyon szeretlek-suttogja.
-Én jobban.- majd megcsókolt és véging táncoltunk a számot majd kimentem egy pillanatra mert nagyon melegem volt bent.
-Huuh végre kapok levegőt.-majd leültem egy padra. Gyönyörű volt az éjszakai csillagos égbolt. Majd 10 perc ücsörgés után úgy döntöttem ideje vissza menni. Mikor oda értem Adamhez nem láttam vele Davet.
-Figyu Adam hol van Dave?
-Oh asszem hátra ment valakivel beszélgetni.
-Kösz.- majd hátra indultam bár ne tettem volna. Amit láttam bele égett az agyamba. Dave és Sarah ott falták egymást én pedig zokogva elfutottam.
Csak futottam és futottam már nem is láttam a könnyeimtől, mikor belerohantam valakibe. Ő volt az.
-Te mi a frászt csinálsz itt?!- üvöltöttem zokogva de már futottam volna el mellette.
-Ez csak egy fogadás volt.
-Mi a túróról beszélsz?
-Az hogy jártok egy fogadás része.
-T-Tessék?- életemben vagyis az utóbbi időben először éreztem magam elesettnek és gyengének.
-Év elején fogadtunk hogy ki tud előbb megfektetni.
-Mi a fenéről hadoválsz?
-Csak kihasznált.- ejtette ki a szavakat lassan.
-Az n-nem lehet.-mondtam még mindig sírva.
-Sajnálom,hogy tőlem kellett megtudnod.
-Elegem van mára már ennyi fájdalom elég is csá.- azzal ott hagytam...

⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐⭐
De hogy kit? A kövi részben kiderül addig is tartsatok velem na puszikaa