Démon kísérőm

Ouija tábla

Sajgó fejjel ébredtem meg....megint. Nagy nehezen emeltem fel telefonom az éjjeliszekrényemről, és néztem meg az időt. 03:09-et mutatott.

Ez már a harmadik alkalom az éjjel, hogy megébredek. És ez már a sokadik ilyen éjszakám. Folyton valami zajra ébredek meg, de senki nem mászkál, ilyenkor mindenki alszik.

Felültem az ágyon, majd kimásztam, és felálltam. Felkapcsoltam a villanyt, és ugyan azt tapasztaltam, mint minden éjszaka. A párnáim a földön, a szekrényajtóm tárva nyitva, holott este becsuktam, a bögrém átteleportált az asztal egyik végéből a másikba.

Ez már szinte meg sem lep. Már egy ideje ez megy. Hiszek a szellemekben és az ilyesfajta lényegben, és nekem mindig ez motoszkált a fejemben. Hogy mi van, ha tényleg valami entitás teszi ezt. Viszont a szüleim mindig próbáltak értelmes magyarázatokat keresni a történtekre.

Elrendeztem mindent, majd visszafeküdtem, és hála isten reggelig már fel sem keltem. A suliban elég nehezen teltek az óráim. Történelem órán természetesen egy percig sem figyeltem a tanárra. Folyton a "paranormális" dolgok jutnak eszembe, amik körülöttem történnek. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a tanárnő is elővette ezt a témát.

Az osztályban nagy vita tört ki a szellemek létezésével kapcsolatban, majd egy bizonyos tábláról kezdett valaki beszélni. Egy olyan tábláról, amivel lehet kommunikálni az entitásokkal. A srác pontos leírást adott a tábla kinézetéről, és hirtelen bevillant, hogy a padláson én is láttam valami hasonlót.

Egész nap ezen járt az eszem, majd mikor hazaértem, egyből startoltam fel a padlásra. Ott álltam, a kezemben a táblával a szobámban. Egy darabig néztem, majd eldöntöttem, hogy inkább hagyom az egészet, úgysem működne. Bedobtam a táblát az asztalom melletti kis résbe, majd ledobtam magam az ágyamra.

A napom hátra lévő része sorozatnézéssel és egyéb dolgokkal telt. Éjszaka azonban rémálmaim voltak a táblával kapcsolatban. Felriadtam, majd megláttam, hogy a tála a földön hever, nem messze az asztalomtól. Egy pillanatra félelem és düh kerített hatalmába. Megfogtam a táblát, majd felültem az ágyra, és egy pénzérmét tettem a tábla közepére. A táblán az abc betűi sorakoztak, azoktól elkülönülve egytől kilencig számok, valamint egy igen és egy nem felirat.

Az ujjamat ráhelyeztem a táblára, majd megkérdeztem.

- Van itt valaki?