Árnyvadászok(magyar) Démonok(Árnyvadászok 2.0)

2/15

Jace szemszöge:

A Ligthwood testvérek és a vámpír előttünk sétáltak. Mellettem vöröske tapossa a járdát.
Maga elé bámul, már mióta elindultunk.
Éppen megakarom törni ezt a számomra kínos csendet, amikor ő szólal meg.

-Jace...-suttogja elhaló hangon. Lábai összecsuklanak. Majdnem összeesik, de tökéletes reflexeimnek köszönhetően elkapom a karját. Óvatosan lecsúszik a fal mentén. Tartom, hogy ne dőljön el.

-Clary! Mi a baj?-kérdezem aggódva.
-Én...a fejem.-fogta meg az említett test részét.
-Nézz rám, Clary! Nézz rám.-szorítom meg a vállát-Ne csukd be a szemed, érted?
-Nem tudom.-nyel egyet. Elájult. A francba!

-Izzy! Alec!-kiáltok a tőlünk sokkal messzebb lévő barátaimnak. Felénk kapja a fejét, a vámpírral együtt. Amint észreveszik a földön ülő lányt előttem, elkezdenek felénk rohanni.

-Itt meg mi történt?-kérdezték szinte egyszerre.
Alec egy szó nélkül áll mellém, hogy felkaparjuk a lányt.
-Hagyd majd én fogom.-tartom a karjaim közt menyasszony stílusban.
-Vigyük Magnushoz.-mondta Izzy.

♤

-Ki meri megzavarni Brooklyn fő boszorkánymesterét?-halljuk meg Bane hangját.
-Magnus, mi vagyunk. Van egy kis baj.-szólt bele a kaputelefonba a parabataim.
-Gyertek.

♤

Szerencse, hogy van lift és nem kell a lépcsőn felcipelnem. Bár Claryt szívesen cipelem.
Magnus nyitott ajtónál várt minket.
-Tedd le a kanapéra. Mindjárt hozok pár dolgot.-ment gyorsan a...oda ahol ezeket a cuccokat tárolja. Finoman leraktam elernyedt testét. Nem bírtam ki, hogy ne rakjam arrébb arcába hullott tincseit.
-Clary csak összeesett. A fejét fájlalta, majd elájult. Segíts rajta.-hadartam, miközben felálltam.
-Értem. Alexander hozd ide azt az üvegcsét kérlek.-mutatott egy szekrény polcán lévő fiolára. Letérdelt a kanapé elé, és elkezdett Clary fölött hadonászni.

♤

-Most hagynunk kell pihenni. Egyenlőre mást nem tudok tenni.-ment elgyengülve a boszorkánymester a szobába.
-Mi megyünk.-simította meg a karom Izzy-Majd visszajövök.-suttogta nekem. Bólintottam.
-Én itt maradok vele.-ülök le egy fotelbe.
Alec Magnus után ment, így egyedül maradtam az alvó vöröskével.

Alec szemszöge:

Kimentünk a szobából ahova Claryt letettük.
-Alec te itt maradsz?-fogta meg a kezem Izzy. Szégyenlősen ránézzek Magnusra de ő nem néz vissza rám.

-Igen te el tudod intézni a vámpírt?-kérdezzem aggódva. Izzy egy lesújtó pillantást vettet rám majd megfordult.

-Gyerünk lelépünk-kiált fel a húgom mire a fiú össze rezzen és gyorsan utána rohan.
Magnus fáradtan lerogy a kanapéra és felsóhajt.

-Szóval ami a múltkorit illeti- kezdtem el félénken. Ő még mindig csak csukott szemmel ül a kanapén.
-Szóval nem akarsz róla beszélni. Vagy egyáltalán tudomást venni rólam.-mondom magamba. Leülök én is az egyik giccses karosszékek egyikébe és kifakadok.

-Igazad van Magnus ne is vegyél figyelembe. Hisz miért tennéd én csak egy az egyik vagyok a rengetegből- erre felpattan amitől én kaptam egy apró szívrohamot majd kivágtat a szobából.

-Ez most komoly!- kiáltok fel majd dühödten utána rohanok- Magnus nem rohanhatsz el a viták elől.- belépek a könyvtárba és meglátom őt ahogy a könyvek közt turkál.

-Hallottam már egy démon fajtáról egy nomád törzsnél. Általában bosszút állni jönnek vissza. Az elmét támadja meg de nem szállja meg a testet.-mondja nekem egy könyvből felpillantva. A hóna alá csapja a könyvet és ismét nagy lendülettel útnak indul.

-Újra meg kell vizsgálnom a lányt.-ekkor Jace beront a szobába ugyan akkora lendülettel.
- Ohh készültök valahova?-kérdezi össze zavarodva.- Egyébként Clary keze tele van csúnya sebekkel és véraláfutásokkal. -mondja Jace és segélykérőn nézett Magnusra.

Most mikor bele néztem Jace szemébe bele láthattam hogy mi is történik benne. Még az se bírta megváltoztatni az érzéseit a lány iránt, hogy elárulta őt. Lehet hogy meg kellene bocsátanom Magnusnak.

-Most már biztos vagyok benne-szólal meg Magnus halkan és újra bújni kezdi a könyvét- Rengeteg még a tenni való