Bukott védő és a szellem

"Az erdő"

1.fejezet

Futottam ,hogy mi elől azt nem tudom,de éreztem,hogy az életem múlhat rajta.Az erdőt hó borította .Túl hideg volt egy Novemberi estéhez , az ágakon jégcsapok voltak, az avarszint ködbe burkolódzott.Minden egyes lépésem vizhangzott, a hátam mögött lihegnek.Sötétség volt ,de a hold megvilágitotta a fákat és a bokrokat.Féltem ,hogy utól érnek és mindennek vége,ezért ösztönösen gyorsítottam a tempomon.Kikerültem egy fát aztán még egyet. Hátra néztem, majd jobra , balra és felkiáltottam
-Mit akarnak tőlem? Ki vagy?
Válasz persze nem jött!
futottam tovább . Segítségért kiáltottam ,de hiába a hideg szél a hajamba kapott és hátra sodorta a barna hajamat. Sáros vízes bakancsom , átázott ,de nem érdekel átugrottam egy fa gyökeret ,s e miatt elveszítettem az egyensúlyomat.A két kezemmel védekeztem az esés ellen tenyeremmel megtámasztottam magamat viszontt térdre estem.Talán még fel is horzsoltam?A félelemtől és a fájdalomtól könnyeztek a szemeim.Gyorsan felálltam, megtöröltem a szemem és letöröltem magamról a havat aztán tovább futottam.
-"A nyomomban vannak?Talán utolérnek?"-gondoltam magamban.
Nem sokáig birtam égett a tenyerem és a térdem a fájdalomtól.Nem is értettem ,hogy mért fájt, mint ha már órák óta futnék. Épp kikerültem egy fát ,amikor megpillantottam egy kiskunyhot ,aminek kis ablakában fény volt és kéményéből füst szállt fel az égbe.Valmiért megnyugottam , úgy éreztem "megérkeztem "- vagy ide tereltek ? Mivel nem volt más választásom be rohantam a kunyhóba.
Melegség csapott meg.Lehunytam a szememet és mély levegőt vettem, s mikor pár másodperc múlva kifujtam magam és lassítottam a lélegzetemen friss levendula illat szállingozott, csapott meg!Tűz éget egy kandalóban.Leültem egy piros bőrkanapéra és csak néztem a parázsló tűzet.Lelkemet , szívemet melegség árasztotta el.Majd hangos remísztő kopogás a kunyhó ajtaján!
"Kopp kopp.."
Aztán megszolalt az ebresztőm.Kiugrottam az ágyból.
.-ELFOGOK KÉSNI!-ordibáltam.