Lány a nagyvilágban

Egy rémes nap folytatása...

"- Míra Ön maradjon benn a többiek mehetnek!-szólalt meg hirtelen a tanár úr.

Félve pillantottam Mírára és súgva sok sikert kívántam neki. Mire csak annyit súgott vissza, ha meghalna kék sírkövet szeretne. Szerintem megoldható válaszoltam neki súgva."

Már pont becsöngettek, amikor a tanár kiviharzott. A terembe belépve megláttam Mírát. Nem tudtam, hogy mit reagáljak. Egyszerre volt félelem, megkönnyebbülés és öröm írva az arcára. Odalépve hozzá azonnal megkérdeztem, hogy mi volt.

- Igazából először ki akart rúgatni..., aztán rájött, hogy ő csak egy egyszerű fizika tanár. Utána jött a "majd én megnevellek kislányom" szentszöveg, ami nem nagyon érdekelt. Végül pedig kijelentette, hogy őt innentől nem érdekli, hogy mit csinálok, egyre kér, hogy az óráin maradjak csöndben.-válaszolta Míra.

-Szerintem ezt egészen jól megúsztad.-gondolkodtam el.

A többiek is odagyűltek körénk, illetve csak gyűltek volna, mert nyílott az ajtó és ki lépett be? Hát persze, hogy szeretett fizika tanárunk.

-Ne aggódjanak, nem órát tartani jöttem! Ki nem bírnék még egy órát magukkal. Csak azért jöttem, hogy elkérjem a fizika füzetüket. Az elkövetkezendő 2 lyukas órámban megnézem, ki mennyire értékeli az óráimat.- mondta gúnyos vigyorral a fején.

Az osztály rémülten kivitte neki a füzeteket, majd mindenki elfoglalta a helyét. A következő pillanatban belépett az osztályfőnökünk. Megmentőként tekintettünk rá. Mindenki csodálkozott, mert nem vele volt óránk. 

- Gyerekek! Van egy jó és egy rossz hírem! Melyikkel is kezdjem?-tette fel a kérdést és láthatóan eltűnődött a válaszon.

-A jóval!- kiabálta az osztály szinte egyszerre.

- Rendben! Akkor a maradék 3 órátok elmarad.-erre a kijelentésre szinte egy emberként üvöltöttünk fel, hogy szabadság!!!

-Azért ennyire ne örüljetek! A rossz hír, hogy a tanárnőtök sajnos nagyon beteg és valószínűleg ebben a félévben már nem lesz.-mondta szomorúan a tanárnő.

-Mi történt vele?- kiáltott hátulról egy vékony hang.

-Sajnos ezt nem árulhatom el Kinga! Majd elmeséli a tanárnő, ha visszajön.

Értem.. tehát a leghátsó padban ülő lány neve Kinga...Jó tudni,

Mikor kiment az ofő Míra és a srác, aki belém rohant (közben kiderült, hogy Kornélnak hívják) szinte egyszerre fordultak oda hozzám, hogy mi a tervem.

-Szerintem megyek haza, még sokat kell pakolnom az új szobámban-mondtam, mire mindketten elszomorodott fejet vágtak.

Segítsek?-kérdezték egyszerre.

-Hát ha gondoljátok.-nevettem fel.

Inkább menj csak Míra, én majd megyek máskor.-mondta Kornél és már el is sétált.

Ez meg mi volt?-kérdeztem.

Mi lenne, ha innánk egy kávét?- kérdezte Míra mire bólintottam, hogy mehetünk.