Fogadásból Barátnő[M&M] [BEFEJEZETT]

Ausztráliába?!

Arra ébredtem hogy Martinus ölében ülök, és hogy a nyakamat nyálas puszikkal kezdi behinteni.

-Martinus. Ne.-toltam el magamtól

-Legalább sikerült felkeltenem téged.-nevetett
-Chh...-vágtam be a durcit, majd elmentem a szoba másik felébe
- Ne durcizz, anyukádék nemsokára itt vannak-Ült le mellém
-Nem is durcizok.-fordítottam el a fejem
-De durcizol mert megint elfordítottad a fejed
-Jól van na..-nem kell okoskodni

Maga elé fordított, beleültetett az ölébe és lágyan megcsókolt. Esküszöm leütöm..rá nem lehet haragudni, túl jól ismer. És ahogy csókol. Ahw...olyan édes, és lágyan csókol. Meg amikor magához húz. JÉZUSOOOM😍😍! A menyország. Tudom, sok kis tini álma, hogy a Nagy Martinus Gunnarsen megcsókolja, de neeeem...mostmár az enyém...én is olyan makacs és mohó lettem mint ő. Igen tudom nem kell mondani, mennyire geci vagyok, hogy flexelek azzal, hogy az enyém Martinus. de...AZ ENYÉM MARTINUS.(xdd)

*DING DING DING*(csöngettekxdd)

-Legjobbkor..-mondta Martinus
-Jó nem kell felkapni a vizet, gyere nézzük meg ki az.-bújtam hozzá
-Csak ha így vihetlek le-állt fel velem együtt
-Nekem aztán mindegy Gunnarsen.-nevettem
-Csak Tinus baba.-majd megcsókolt
-Titi akkor mehetünk?

Persze hogy nem tett le, és úgy vitt le a földszintre, és persze hogy akkor niytották ki az ajtót, mikor Martinus keze a fenekemhez csúszott le...

-Engedj el.-suttogtam
-Nem akarlak elenegdni
-ALYAH.-rohant hozzám anya
-Anya..apa.,-sokkoltam le
-Sajnáljuk Alyah...
-Azt modnták meghaltatok...-törtem ki sírásba

Ekkor Martinus odajött és megcsókolt, amit viszonoztam.

-Mondtam hogy tűrtőztesd magad Gunnarsen.-túrtam a hajába
-Az nem lesz olyan egyszerű édes.-vetette be DÖGÖS mosolyát
-Még egyszer így mosolyogsz nem kapsz 1 hétig ölelést..
-hogyan?-vetette be ISMÉT a DÖGÖS mosolyát
-Hát így....
-De hogyan?-értetlenkedett
-Hát dögösen Gunnarsen.-másztam be az aurájába

-Öhmmm..gerle pár mi is itt vagyunk.-szólt közbe apa
-Tudom, de a Gunnarsen már nagyon kanos.-másztam be megint az aurájába
-Melyik Gunnarsen ez a helyes fiatal ember?-mondta anya
-Martinus Gunnarsen ez a helyes fiatal ember.-mutatkozott be Tinus önelégűlten
-Jól van Gunnarsen nem kell hogy egy egoista balfasznak ismerjenek meg a szüleim...

Majd miután nagyon sokat beszélgettünk, anyuék rátértek a lényegre...

-kicsim..mi lenne, ha velünk jönnél Ausztráliába?-mondták szinkronban
-Na azt már nem! Nem költözök innen el! Martinussal akarok lenni!
-Nincs semmi de! Jössz velünk és kész! Semmi ellenkezés már megvettük a házat holnap reggel indulunk is.-mondták agresszívan
-Én biztos nem megyek el innen! Itt van Martinus a barátaim a családom! Kárnak jöttetek vissza! Sokkal boldogabb volta, nélkületek!Miért kell elcseszni az életemet megint? Menjetek innen!-mikor elmentek kitört belőlem a sírás

Ekkor Martinus jött le a lépcsőn..odarohantam hozzá egy csókért, de nem engedte, csak megfogta a kezem és felvitt a szobába. Majd az ágyra döntött..

-Nem lenne kedved egy kicsit hancúrozni?
-Nem Martinus. Nem!-öleltem magamhoz
-Tinus nem akarok semmit csak téged ölelni!-öleltem még szorosabban magamhoz
-Nekem az is jó baby.-csókolt meg

na ennél rövidebb részen sem dolgoztam kb 10órátXDDD