Szerelmes tánc

3# Táncolunk?

Marcus nem kelt fel túl korán a tegnapi este után .Lisa a szokásosnál is tovább aludt. Mikor már felkeltek 7:45 volt. Nem volt idejük már reggelizni rögtön rohantak a suliba. Ahogy beértek nem figyeltek semmire csak ,hogy mi lesz a kifogásuk. A nagy rohanásban arra sem figyeltek ,hogy ... egymással szembe rohannak. Nagy ütközés után egymás szemébe néztek. Még bocsánatot sem tudtak mondani egymásnak annyira lebénultak a látványtól. Mikor újra észbe kaptak, hogy kéne menni órára akkor megszólaltak
- Bocsánat!
- Bocsánat!
- Én Lisa vagyok.
- Én,én,én... hű de szép neved van. -A lány el pirult.
- Köszönöm, de neked mi a neved?
- Ja őőő ... Marcus.
- Marcus? Nem te voltál...
- De én voltam tegnap az a magas fiú.- A lány nagyon mélyen nézet bele a fiú szemébe. Nagyon mélyen.
- Ő neked milyen órád lesz.- Kérdezte egy hosszú szembe bámulás után Lisa.
- Lyukas óránk lesz.
- Nekünk is.
- Táncolunk? - Ez a kérdés nagyon fura volt a lánynak, de mégis bólintott. Mikor bementek a terembe egyből rá duggták a hangszóróra Lisa telefonját.
- Klasszikus vagy Hip Hop?
- Hip Hop.- Azzal Lisa elkezdte keresni a legjobb zenét ehhez a tánchoz. Be is kapcsolt egyet.
- Lost In Japan?
- Igen. Baj?
- Nem csak tippeltem.- És hirtelen elkezdett a srác táncolni.A lány csak nézte a fiú higany mozgását.
- Nem jössz?- kérdezte a fiú.
- De,de... jövök.- Aztán Marcus mellé állt és elkezdték a táncot. Folyamatosan egymást néztek a tükörben.🎶🎶🎶🎶🎶.
- Mindjárt vége a dalnak.- gondolta a fiú.- Kell valami cselekedni,hogy ne menjen el. Olyan jó így kettesben.- A fiú gondolatai csak úgy cikáztak, de nem jutott eszébe semmi. Végül megszólalt a csengő. Lisa épp ki akart volna menni az ajtón mikor megszólalt Marcus.
- Várj!!! Két dolgot szeretnék mondani. Első: nagyon jól táncolsz . Második: mikor érsz rá csak így dumálni vagy táncolni?
- Köszönöm, te is. Hát... Talán... 13:00-tól szabad vagyok.
- Az nekem is jó akkor.
- Jó akkor...
- ...13-kor- Meglepődve néztek egymásra. Kiegészítették egymás mondatait? Teltek az órák és mind ketten ezen gondolkodtak. -Hogy sikerült ez? És miért történt? Nem értem!
13:00-kor már ott állt Marcus a folyosón. Lisa csak egy 10 perc után ért oda a fiú hoz.
- Szia Marcus!
- Szia Lisa! Van pénzed?- kérdezte a fiú úgy mintha nem lenne más a világon ami fontosabb lenne ennél.
- Van. Miért?
- Nem ülünk be a Starbucks-ba egy kávéra?
- De ez jó ötlet.- És elindultak kifelé. Amíg sétáltak a kávézó felé addig beszélgettek.
- És van lány aki tetszik?- kérdezte Lisa a fiútól.
- Én egy nagyon, nagyon, nagyon szép lányba.- Lisa elkezdett kuncogni a fiú mondattán.
- És név szerint ki az?
- Hááát...nem mondhatom meg. Miért neked tetszik valaki?
- Igen egy nagyon jóképű srác csak nem tudom hogyan mondjam meg neki.
- Mit szólnál ha egyszerre mondanánk el?
- Jó.
-3...
-...2...
-...1
-...1
- Te
- Te
- MI???
- MI???
- Ne, ne örülj meg! Te egy gyönyörű lány vagy és nem akartam így elmondani neked... Bocsi.
- Se-semmi baj csak... Meglepődtem.