Múltból a jövőbe

2.Fejezet

Nem baj majd fejlődik.
Naruto szemszöge:
Na jó.. a senseien lehetetlen kiigazodni! Egyszer kis aranyos és kedves máskor pedig játsza a kemény edzőt aki kihajta belőled az összes energiát..mindegy! Nem adhatom fel. Egyet tilos: Feladni! Igen ezt soha nem feledhetem. Ne adjam fel. Mindig ezt mondtam és lám itt vagyok. Na de az eredeti gondolat menetemmel kapcsolatban:Legalább igent mondott.. remélem nem fog csalódni a házamba..kicsit rendetlen és koszos meg szűkös.. hirtelen ötlet volt nem volt időm takarítani.. tökre parázok. Gondolataim közben készen lettem a gugolásokkal és 5 fekvővel is, végül szerencsére még egy félóra elteltével nagy nehezen végeztem a fekvőkkel. Az utolsó fekvő után össze estem és egyszerüen feküdtem a földön Kakashi-Senseiel a hátamon..igen megint így edzetünk..azért is voltam ennyire lassú...melegem van..kicsit fáj a hátam.. ehh..
-Meg...csiná...tam a fel..adatot..lihegem fáradtan

Kakashi szemszöge:

-Végre azt hittem sosem végzel. Majd oda dobtam neki egy palack vizet hogy igya meg. -Kösz. Mondta Naruto majd segítettem neki felállni. Látom kicsit zavarban volt. -Akkor induljunk is a házamhoz. Majd megpróbált egyet lépni de lábai nem engedték. -Gyere segítek. -Nem kell hagyd csak. Én ezen elkezdtem nevetni. -Ugyan már alig állsz a lábadon. Naruto bólogatott hogy elfogadja a segítségemet majd elindultunk hozzá. A lakása elég kicsit volt és rendetlen de megértem mert egyedül lakik. Igaz én is egyedül lakok de nálam furcsa módon rend van. Milyen meglepő. Mondta Naruto hogy menjünk be a konyhába és hát ott sem volt tisztább de engem ez annyira nem zavart. Kértem tőle egy pohár vizet majd magának meg öntött tejet. Rá néztem a tejes dobozra és hát kb 2 hónapja lejárt de ő már bele ivott. -Hé Naruto ugye tudsz róla hogy kb 2 hónapja le járt ez a tej? Majd Naruto azonnal kiköpte amin én elkezdtem nevetni. -Bakker miért nem tudom soha megnézni hogy mikor jár le? -Ne rám nézz. Majd mindketten elkezdünk röhögni.

Naruto szemszöge:
Olyan szerencsétlen vagyok..remélem nem lesz belőle probléma! De tényleg. Na most valamit csináljunk.. áthívtam de nem is tudom mit csináljunk csak áthívtam..mondjuk..
-Senseiii... nézünk valami filmet?
-Hát végül is miért ne?
-Király! Mit nézzünk? Vannak DVD-im vagy nézhetünk tv-t bár annak nincs sok értelme..
-Hát...nekem mindegy..
-Akkor nézzünk DVD-t! Remélem tetszeni fog a film amit berakok. Az egyik ilyen mítoszról szóló filmet. Én már csomószor látta de még mindig szeretem. Leültem Kakashi mellé és elkezdtük a filmet de én elalszom és ügyesen bár nem veszem észre Kakashi vállának dőlök.
Egy ideig csak a film megy majd megszólalok
-Ka-Ka-Kakshi-sensei! Ezt ne itt....gyorsabban elfo.....nem akarom itt hagyni....Sensei miért? Azt mondta hogy nem hagyja magát...mit csináljak? Így?

Kakashi szemszöge:

WTF. Naruto miket nyög itt mellettem? Majd láttam hogy már nagyon izzad szóval gondolom valami rémálma van. Megöleltem amire szerencsére felébredt. -Kakashiiiii. Majd Naruto a nyakamba ugrott majd megölelt. Visszaöleltem mert meg akartam nyugtatni. Ő elkezdett sírni amitől nekem majd megszakadt a szívem. -Mi a baj? Rosszat álmodtál? Kérdeztem tőle óvatosan. -Igen valami olyasmi. Válaszolta könnyét törölgetve Naruto. -Elmondod mit? Kíváncsiskodtam. -Nem az titok! Mondta durcásan. -Ch pedig valamiért az én nevemet nyög...azaz mondogattad. -...... Naruto erre nem válaszolt semmit. -Naruto elég későre jár szóval nekem mennem kellene haza. -Mi??? Nee kérlek csak egy kicsit maradj méééég. Kéredződött Naruto. -Na jó de csak egy kicsit. A többi időt már csak beszélgetéssel töltöttük el majd megbeszéltük hogy holnap is 8 kor lesz az edzés, majd elköszöntünk egymástól és haza mentem. Szívesen maradtam még volna de hát nem akartam tovább ott lábatlankodni. Kezdtem gondolkodni rajta hogy vajon miről álmodhatott Naruto de nem tudtam rá jönni.

Naruto szemszöge:
Ahhj... pedig jó volt a hangulat..mondjuk így is tovább maradt mint szeretett volna. Csak mert kikönyörögtem hogy még egy kicsit maradjon a Sensei..mindegy..inkább eszem és lefekszem aludni..