Itthon maradtunk és kb semmit nem csináltunk csak filmet néztünk.
Naruto szemszöge:
Akkor tisztázzuk! Még is hogy közöljem vele hogy szerintem a második éltem élem? De nem vagyok benne biztos. Meg lehet hogy azt mondja hogy hisz benne meg minden de azért ilyennel előállítani..teljesen hülyének nézne. Kivéve ha emlékszik de annak az esélye 1% ék se. Meg olyat nem merek mondani ami nem biztos.
-Nem kéne menned Naruto? Későre jár.
-Jaaaj senseii csak még egy kicsiit hagy maradjak. A film végéig. Kérem! Kérlelem a senseit. Eszem ágában sincs ilyen gyorsan haza menni hisz csak mondhatni most jöttem.
-Na jó.
-Köszönööm sensei! Ölelem meg. Majd az ágyán helyezzük magunk kényelembe és valami filmet nézünk. Elég későre járhatott mert én elaludtam. Álmomban azt hiszem hogy a múltamba voltam.
-Na akkor. Ha nincs több mondani valód Naruto akkor én megyek is. Akkor tudtam hogyha most nem közlöm vele hogy azt hiszem szeretem akkor soha. Most éreztem elég bátornak magam hozzá.
-Sensei...még valamit szeretnék mondani...Én..őmm..azt hiszem, kérem ne röhögjön ki és ne utáljon meg azért amit mondok. Szóval azt hiszem hogy sze-szeretem magát..de nem úgy mint egy sima barátság ez több.. ez más.. ez inkább már..sze-sze-szerelem! Mondom majd az eddig benntartott levegőt kifújom. Közben a valóságban Kakashit úgy ölelem mint egy nagy macit.Kakashi szemszöge:
....Naruto álmodik. De miért álmod ilyenről? De olyan aranyos. Imádom ahogy magához ölel. Adok a homlokára egy puszit amire elkezd ébredezni. Nem tudom mit álmodhat Naruto de kezd érdekelni. Egyszer csak Naruto a számra adott egy csókot. Naruto? A számra? Mivan? Inkább visszacsókolom mert miért ne hisz szeretem őt.
-Kakashi-sensei??
-Naruto? Fel ébredtél?
-Mivel az előbb mi őh ...
Én újra szájon csókoltam mert nem akartam most beszélni de a maszkom még mindig rajtam van. Levegő hiány miatt abba hagytuk.
-K-Kakashi-sensei vedd le a maszkod!
Én levettem majd Naruto csillogó szemekkel nézett rám.
-Tetszik amit látsz?
Én újra megcsókoltam és Naruto visszacsókolt. Utána a nyelvünk is találkozott és egész jól fogadták egymást. Rá tértem a nyakára egypár helyen ki is szívtam Naruto meg hangosan élvezte amit teszek.
-Még bírod Naruto?
-Ne dumálj hanem csináld tovább.
Rá tértem a hasára majd a combjára.Naruto szemszöge:
Érzem hogy keményedő tagomat egyre jobban zavarja a neki súrolódó anyag. Várjunk...most tényleg ez történik? Vagy ez csak egy álom? Ez tuti hogy egy álom. Ez ez..biztosan az álmomban álmodtam és most ezért még valójában álmodok. Ezt ki is használhatnám.. vagy nem nem szabad.. nem otthon aludtam el a Sensei-nél aludtam el ami azt jelenti hogy most ott alszom.. valahogyan megkel oldanom a helyzetet vagy csak hagyom hogy minden aminek kell megtörténjen aztán reggel amikor felkelek remélem hogy nem voltam hangos és nem beszéltem álmomban. Úgy teszek mint ha semmi se történt volna hátha nem lesz belőle probléma. Szóval végül csak hagyom hogy megtörténjen az egész annak tudatában hogy ez csak egy jó álom, és vissza alszom. Reggel korábban kelek mint Kakashi-sensei de mivel nincs kedvem felébreszteni ezért inkább nem mozdulok, ugyan is ha megmozdulok akkor tuti felkel a Sensei mivel félig rajtam fekszik.Kakashi szemszöge:
Ami tegnap este történt azt alig bírom elhinni. Fantasztikus volt de olyan mint ha egy álom lett volna de nem volt az. Kezdek ébredezni és látom hogy Narutón fekszek és ő már fent van.
-Jó reggelt hercegem.
-Kakashi-sensei ö....jó reggelt.
Egy mosolyt adott nekem reggelre nincs is jobb mint Narutot mosolyogni látni.
-Hogy aludtál? Kérdeztem tőle.
-Hát jól csak furát álmodtam.
-Elmondod? Mosolyogtam rá.
-Nem akaroom. Majd a fejére húzta a takarót.
Én is be bújtam mellé és adtam a homlokára egy puszit.
-Mit kérsz reggelire?
-Hmmm együnk szendvicset.
-Okés megyek és megcsinálom.
Próbáltam fel állni de Naruto vissza rántott.
-Marajd még egy kicsiiit.
Ahj hogy lehet valaki ennyire aranyos?
-De csak egy picit. Majd adtam neki egy csókot.
Naruto magához ölelt mintha egy nagy maci lennék. De szeretem benne olyan bújós típus.
-Élvezted az estét? Kérdezem tőle nagy mosollyal az arcomon.
Naruto egy percig néma maradt majd szóra nyitotta a száját.
-A-az este??? H-hogy érted Kakashi-sensei?Naruto szemszöge:
-Naruto..tudod miről beszélek és úgy látom te is élvezted!
-Hogy mi vaaan? Nem értem!
-Seged kivan.. nyugi csak vicc volt! Mondja nevetve az ijedt tekintetem láttán.
-És Naruto.. tudod miről beszélek. Egy percre elhallgat mikor hevesen rázom a fejemet.
-Uram isten.. ugye nem voltál részeg..?
-Öhm..nem.. mindenre emlékszem ami tegna...elhalgatok..ugye nem? Mondd hogy nem.. ha igen az úgy írtó kínos..létszi létszi ne.. és ismét a takarót a fejemre húzom miközben paracsidomb cosplayt játszok. Már csak a szár kéne a fejemre és tökéletes lenne. Meg is nyerném vele a versenyt! Szóval vissza térve az előző gondolat menetemhez. Azt hiszem az álom az nem is álom volt..viszont akkor.. én kezdeményeztem még félálmomba?? Ohm.. okéy...stop! Kakashi viszont egyáltalán nem ellenkezett sőt át vette az irányítást ami azt jelenti hogy esetleg szeret? Vagy csak nem akart megbántani? De csak így tudok magyarázatot adni a reggeli viselkedésére. Akkor viszont lehet tényleg viszont szeret! Felhúzom a lábam és átkulcsolom majd úgy kezdek el egyik oldalamról a másikra gurulni és közben halk örömködős visítós hangokat halatokKakashi szemszöge:
-Naruto nyugi már. Annyira nem volt rossz. Mondom kicsit nevetve. Ő nem mondott inkább semmit. -Jut eszembe neked nem kéne haza menned? -Hát de Sensei még csak most lett reggel na meg mi van a mai edzéssel? -Naruto kb minden nap nálam vagy ennyi erővel már ide is költözhetsz. -Komolyan mondja Sensei? Kérdezi Naruto csillogó szemekkel. Na ez a féleszű meg még be is veszi. -Ha karja Sensei hozom a cuccaim. -Nekem mindegy mit csinált. És igen innentől kezdve együtt élek Narutoval. Fura de már megszoktam főleg hogy szeretem. Egy ideig a kanapén aludt majd elkezdtünk együtt aludni addig amíg nem vettünk egy nagyobb ágyat. Természetesen folytattuk az edzéseket minden nap és meg kell mondanom Naruto erősebb és kitartóbb lett. Csak az elején fura volt megszokni hogy együtt lakunk. -Naruto amúgy mivan a szüleiddel? -Nem tom már rég óta egyedül élek mert a nevelő szüleim nem foglalkoznak velem. Meséli Naruto egy kicsit szomorú hangon. -Sajnálom Naruto. -Már mind egy hisz már itt van nekem Kakashi-sensei. Majd megölelt. Én egyből elkezdtem csókolgatni és egyre mélyült a csók. Levegő hiány miatt szétváltunk. Én még egy kicsit tovább puszilgattam majd utána Naruto elment ebédet csinálni. Felváltva szoktuk csinálni a házimunkát és akkor nincs vita. Ja igazából hogy őszinte legyek fogalmam sincs mi van köztünk, mármint én szeretem Narutot csak nem tudom hogy ez kölcsönös e. Már hallom ahogy Naruto kiabál nekem hogy kész az ebéd. Megkajáltunk majd felmentünk valami filmet nézni mert nekünk sosincs semmi ötletünk hogy mit csináljunk. Én film közben puszilgatom meg ölelgetem Narutot ő meg vigyorogva nézi tovább a filmet. És igazából nálunk így telik egy átlagos nap.
STAI LEGGENDO
Múltból a jövőbe
FanfictionA múlt, a jelen és a jövő egy pillantás alatt elmúlik. Az emberek tovább lépnek elfelejtik a pillanatot, de nincs is szebb annál, ha emlékeznek az érzéseikre, a múltra, hogy a régi hibákat ne kövessék el újra. Figyelem! Ez a történet egy fanfiction...