Kibebaszott dominancia

Prológus

2020.01.16.

Az idő esős és latyakos az elolvadt hó miatta. Az emberek többsége esernyővel a fejük fölött mennek vagy kapucnival a fejükön, de én se esernyővel se kapucnival a fejemen kezdem meg utamat a járdán sétálva. Azaz inkább menekülve. Tíz méterrel távolabb a két testőröm fut utánnam.

Vízes csapzott hajam verdeste hátamat, s át ázott cipőim cuppogó hangokat adott ki. A jelző lámpa narancson világított én pedig ki használtam a maradék időt és a járda felé vettem utamat. Mikor rá léptem a járdára már pirosra váltott, de nem érdekelt futottam, ahogy csak tudtam. Ne gondolj következményere, ne gondolj semmi rosszra, csak fuss! Csak is ezek a szavak jártak a fejemben, s ezek hajtottak engemet lelkileg és fizikailag is.

Rohanás közepette a vízes betonon megcsúszott az egyik lábam, s egyensúlyomat el veszítettem. Előre estem és reflexszerűen előre raktam két kezemet. Kezeimmel meg akadályoztam azt, hogy ne verjem be a fejem, de attól még szereztem sebeket. A nadrágom ki lyukadt és a vér át áztatta nadrágommat, pontosabban a térdkalácsom területénél. Tenyerim fel horzsolodott a bőr és csípős fájdalommal fel tápázkodtam. Hangos dudálások és fék hangok halladszodtak. Ijedten hátra néztem és szerencsére a testőrök a tömeggel küszködtek előre. Fülemet megcsapta oldalról a hangos autó motor hang, ami legalább kétszázzal közeledett felém lassítás nélkül. Fekete Mustang autó volt tökéletes új állapotban. Kurva drága lehetett, csak ennyit tudtam megállapítani erről a kocsiról. Gyorsan fel álltam és tovább futottam, de megint megcsúsztam csak most a vérembe és a víz keverékébe. Az autó még mindig nem lassított és én ijedtemben össze szorítottam a szememet. Az autó pont előttem állt meg erős fék hanggal a kíséretében. Egyik szememet ki nyitottam és fél méterre állt előttem az autó orra. Kinyitottam a másik szememet és lassan fel kezdtem állni, de vissza estem és fájjo tekintettel néztem rá a bokámra. El tört ez biztos. A Mustangbol ki szállt egy fekete öltönyös férfi. Elegáns ruházatához járt neki a tökéletes test és testtartás. Arca, hát igen. Adónisz, most már tuti, hogy meghaltam és ezt mind már csak álmodom. A férfi fel emelt és be rakott a kocsijába. A testőreim ki szabadultak a tömegből és a pasas felé szaladtak. Be csukta az ajtómat az idegen Mustang autós férfi és hátra fordult. Valamit mondott, majd néhányat előre lépkedett és séta közben nagy lendülettel be vert az egyik testőrnek, majd egyik lábával hátra rúgott, pontosabban tökön rúgta a másik testőrt és futott vissza az autó másik feléhez. Be ült és el indította. Csönd lett. Az autó motorját lehetett csak hallani és a hangos fék hangját. Gyorsan be kapcsoltam a biztonsági övet és sunyin oldalra pillantottam. Az idegen férfi haja szőke volt és egy kicsit vízes, ami persze érthető hisz ki szaladt értem és meg verte a testőreimet, na mindegy. Szóval haja olyan szőke volt, mint a búza amit meg világít a nap. Haj tincsei kicsit csapzott, keszekuszásan állt és mivel még vízes is, néhány haj szál oda is ragadt homlokára. Szeme szürkéskék volt, ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor az ég nagyon baba kék, s ott terem elé a sok köd. Arca semlegesen figyelt előre, elég félelmetes síri csöndben mellette ülni. Viszont nagyon is helyes egy példány meg kell hagyni. Magamra néztem és le döbbentem. Hajam csurom vízesen tapadt rá szintén vízes ruhámra. Lyukas, véres gatyám még saras is lett alul és a cipőm teljesen át ázva. El se tudtam képzelni hogyan is nézhetek ki.

- Igen, elég szörnyen nézel ki - jegyezte meg az idegen és végig nézett rajtam szeme egy kicsit el időzött a verés lábamnál, de gyorsan észhez tért és vissza nézett az útra. Én szótlanul értettem vele egyett. Néztem ki felé az ablakon, majd hirtelen villám csapással elő rántottam a biztonsági fegyveremet, amit mindig magamnál hordok. Rá szegeztem a pisztolyt. - Ha ez most, azért van mert meg mondtam, hogy szörnyen nézel ki. Akkor hadd tudasitsalak azzal a ténnyel, hogy nem fogok bocsánatot kérni kegyedért - mondtam nyugodtan én pedig össze ráncolt homlokkal ráztam meg a fejemet.

- Mi dehogy! - emeltem fel hangomat és el motyogott egy olyat, hogy "jé ez tud beszélni is?" A düh át járta testemet. - Igen képzeld! És én egyet értek veled tényleg borzasztóan nézek ki - fecsegem, majd fel nyögötem és a lényegre tértem. - Állj meg a kocsival! - parancsolom, majd az idegen fel nevett keserűen és oldalra billenti fejét.

- Most nem állhatok meg te ész kombájn, mert az autó pályán vagyunk! - ki fele néztem és igaz volt. - Nyugodj meg, majd ki raklak. Nem fogom egy ilyen nőre pocsékolni az időmet - mondta gúnyosan én pedig, majdnem meghúztam a ravaszt. De mind hiába az idegen ki vette a kezemből és hátra dobta. - Komolyan le lőttél volna? Milyen nő hord magánál fegyvert, na meg milyen nő menekül két nagy darab testőr elől? - kérdéseiben csak úgy csengett a gúny én pedig már ki törtem.

- Tudod milyen lány, hát ilyen! - ki kötöttem magam és hátra ugrottam a pisztolyért. Sajnos a pisztoly be csúszott az ülés alá és nem értem el. Egy idegen kéz vissza húzott és vissza kötötte a biztonsági övet. - Igen, le lőnélek, mert én olyan nő vagyok aki végre meg szeretne szabadulni a testőreitől, akiket te megvertél! - mondtam úgyan olyan gúnnyal és puffogva el fordultam. Csend lett és én ezt egy győzelemnek vettem. Furcsa, de haza érkeztem. Mármint haza vitt, de honnan tudta, hogy itt lakók?

- Meg érkeztünk most már haza mehetsz! - ki nyitotta előttem az ajtót és fel állított egy rántással. - Ég áldjon bolond nő személy! - azzal meg fordult és a házunk felé igyekezett. Mi a fasz? El indultam én is, és az idegen észre is vette. - Most mit követsz? Takarodj már! - mondta én pedig fel pofoztam.

- Hogy merészeled te.. te.. - morogtam, de nem tudtam be fejezni mert az ajtó ki nyílt és az egyik pincérünk jött ki. A pincér el képedt, ahogy ki néztem és egyből be szaladt, majd a fiókba nyúlt. Egy zsebkendő szerű hímzett anyagot vett ki, s oda szaladt hozzám. Óvatosan törölgetni kezdte az arcom, majd rá nézett az idegenre aki próbálta meg vagyarázni, hogy ez a bolond nő személy, hogyan is került ide. A pincér el képedt, ahogy végig hallgatta az idegen meséjét, s rám nézett hirtelen ki gülledt szemmekel.

- Miss.. kérem most azonnal menjen fel, nehogy el fertőződjön a seb! Szólok a szolgáló nőknek, hogy segítsenek önt el látni - mondta, majd lazán be sétáltam a házunkba.

- Na, de uram nem engedheti meg, hogy a Capo házába szedje össze magát! Majd hívjuk a szomszédokat vagy el mondja a nő, hogy ki ő és egy hozzá állója, majd el viszi - mondta és a pincér teljesen el fehéredett én is szint úgy. Oda jött hozzám és ki rángatott a házamból. Aha, ő kurvára nem tudja ki is vagyok. - Nos, hogy hívják hölgyem? - vett ki egy cetlit és egy tollat az öltönyéből. Na most mekkorát fog koppani szegény, Adónisz.

- Katherine Ross - mondtam és már írni is kezdte, majd meg állt a keze és fel nézett rám. Arca semleges volt, viszont én tudtam, hogy el szégyelli magát. - Van valami az arcomon? - kérdeztem vigyorogva, majd el húztam egy idegesítő hajtincset. El rakta a cetlit és a tollat, majd ajkai megnyíltak. De nem tudod megszólalnak, mert apám jött ki.