Ha azt hittétek, megússzátok a szomati napokat a hülyeségeim nélkül, tévedtetek.
(Lesznek olyanok, amiket kifejtek egy-egy külön részben.)
A hajamban ma már minden volt. Hó, 7up, nyál...
Kaktusz rám akarta tenni az egyik csopitársamat. Én csak annyit tettem ezelőtt, hogy leültem a kanapéra.
Bezártuk Tüncit a WC-be.
Túléltem a "gofri-zombi" apokalipszist.
Kaktusz majdnem megölt, mert majdnem belefulladtam az innivalómba (a röhögéstől).
Fiúk a lányok ellen hócsata, de Kaktusz velünk volt, mert megsajnált minket.
A Városház-téren egy nagy hógolyóval a kezemben üvöltöztem hogy "Adjátok elő Kaktuszt!".
Kaktusz előtte jól megdobált, merész ember, mit ne mondjak.
Kaktusz és Eugén beöltözött lánynak. Ráadásul örömlánynak.
Répa pedig fiúnak.
Egy csomószor elcsórtam Kaktusz lakáskulcsát, had csövezzen. De mindig visszaszerezte.
A foglalkozás végére mégsem találta, de a végén meglett.
Elhitettük Marival, hogy egy rózsaszín sál igazából marcipán.
Ezt nem csak Mari, hanem Kaktusz is elhitte (ezért fulladtam meg majdnem).
Egy átlagos foglalkozás nálunk.
ESTÁS LEYENDO
Az élet dolgai 2.
De TodoAz élet dolgai sorozatom 2. része. Ha nem láttad az elsőt, nézz bele, nem fogod megbánni! Minden egyes vicces pillanat az életemből. De nézz bele, akkor megtudod, mit is rejt! Jó olvasást!
