vérszag { Vámpírnaplók/A Sötétség Kora/ Teen Wolf }

1. rész

Sab sz. Sz.

A kocsiból szállunk ki. meg pillantottunk egy normális házat. Nem olyan amilyen volt a régi. De mindegy ezzel is be kell érni. Bonnie nevén van a ház, mivel ha ne adja isten több vámpír is van akkor ne tudjon be jönni.
Épp amikor be akartunk lépni neki szaladtam annak a bizonyos buroknak amin nem tudok át menni.
- ömm Bonbon! - szolt Damon.
- ja persze. - vigyorgott. - hát be hívjalak titeket? - gondolkodott.
- Bonnie! - szóltunk mind hárman rá.
- jó jó! Stefan, Sab és Damon gyertek be.
- jej! - szaladtunk be. Azonnal jött a szoba választás. Egy kis civakodás lessz most. Mivel verekedtünk a szobákért mind hárman. Vagyis a két bátyám és én.
- én választok előbb! - mondtam.
- el hitted! - huzta ki a lábam Damon.
- na elég ugyis tudjuk hogy én fogok! - ugrott ránk Stefan.
- aham! - nevetett Bonnie, majd valami mágiját dobott ránk, amitől meg dermedtünk. - ugyis én választok! - sétált át rajtuk. - meg van ez lessz az enyém! - és le vette elsőnek rólam a mágiját. - válassz Sab!
- köszi boszi! - bonnie szobájával szembe lévőt választottam.
- fiúk ti meg nyugodtan verekedhettek a másik kettőért. - vette le róluk is a varázst.

Be mentem a szobába, és szemügyre vettem mindent. Egy alap fehér szoba. De az egyik fal fekete. Egy személyes ágy volt a fekete falhoz tolva. A mellet volt egy éjjeli szekrény ami barna volt. Mint minden bútor. Az asztal, a szekrény is. Tök jól néz ki szerintem. Egy szürke nagy szőnyeg ami olyan puha. Már meg szeredtem. Egyébként egy kis szoba. Nem olyan nagy. De nekem ez a tökéletes szoba. Be pakolta. A ruhákat a szekrénybe és úgy gondoltam hogy meg nézem a többiek szobáját. 

Előszörtem a Bonnieéba.
Egy világos mályva szín. Fehér bútorok, és egy személyes ágy. A szőnyeg narancssárga színű volt és nem volt olyan puha mint az enyém. De amugy ez is szép. De túl világos. Nem nekem való...

Aztán a Damon szobáját.
Egy kávé színű szoba világos barna bútorokkal és egy fehér szőnyeg. Ez nekem azért nem tetszett mivel... Olyan felnőttes. Jó... Én 139 éves vagyok de akkor is. Ő idősebb ez illik hozza. És egy francia ágy. Biztos ha van egy csaj akit majd.... Mindegy jöhet Stefan szobája.

Stefané.
Szürke szoba, egy francia ágy mint Damon-nek a bútorok fehérek, és egy fekete szőnyeg közepén.

Ez volt az emelet. Még volt ott egy wc. És kész. Volt egy lépcső. Ott le mentem és a nappaliban találtam magam. Itt volt egy nagy plazma tv. Avval szemben egy kanapé és 2 fotel. Meg egy kis üveg asztal. Volt még egy szekrény amibe italok voltak. Damon jóvoltából. A nappaliból ki lépve egy konyhába értem. Ott 6 szemelyes asztal, székkel. Az étkező mellet volt a mosogato, tűzhely és ezek, be építve. Ja meg a hűtő!! Az is be volt építve és awwh. Szinte csak vér volt benne. Na meg Bonnie-nak kaja. El magyarázni elég nehéz, de amúgy szép modern. A nappaliból még nyílik a fürdő. A fürdő gyönyörű. Fehér az egész és krém színű dísz kövek voltak a tusolónál. A tusoló az a fél fürdő volt. Egy üveg lapot lehetett el húzni, ami néhol homályosítva volt.
Ennyi lenne a Haus tour.

/Délután 1:00/

- Damon! Hallod! - orditottam neki
- hallom nem vagyok süket!
- te is akarsz suliba járni?
- persze. 24 éveseket szerinted fel vesznek?
- te meg tudod oldani. - kacsintottam
- meg alap utálom az iskolát. Tanulni... Meg... Tanulni. - vett ki egy whiskyt az italosból. - elég majd el menni értetek a menő autommal hogy fel vágjak a többiek előtt. - kortyolt a pohárba.
- oké - nevettem. - de én el megyek be iratom magunkat.
- oké. De ne mutasd magad hogy te mi vagy azért jöttünk el onnan. Emlékszel. Úgyhogy legyél normális.
- jól vagy bátyus! - vágtam hátba.

Olyan jó hogy 5 percre van az iskola. Így sétáltam. Láttam hogy még tele van a parkoló, így még tuti hogy itt vannak.
Be sétáltam a suliba, és meg kerestem az igazgatóit. Be kopogtam, és be mentem.
- jó napot!
- jó napot.
- Sabrina Salvatore vagyok. Be szeretnék iratkozni.
- rendben. Kaphatok igazolványt és papírokat.
- ömm azok nincsenek.
- akkor nagyon sajnálom. - fordult vissza a géphez.
- akkor igy mondom. Tettem le a kezem az asztalra és hajoltam oda. - én a bátyám Stefan Salvatore és a barátom Bonnie Bennett ide fogunk járni holnaptól! - parancsoltam az igazgatóra.
- holnaptól várjuk önöket. - mondta mint egy robot, majd vissza fordult a géphez.
- szuper! - mosolyogtam.

Amikor meg fordultam hirtelem láttam hogy néznek, és beszélgetnek. Ugy voltam vele hogy bele hallgatok hogy mit is beszélgetnek ugyebár rólam. Be kapcsoltam a Szuper hallásom, és hallgattam.
- Ő az új lány?
- szerintem igen.
- szép hátulról...
- oh fogd be!
- majd barátkozni kéne vele. Ne legyen egyedül.
- oh igen én szivesen baratkozom vele.
- oh Theo fogd bár be! Ne legyél paraszt.
- Scott, Malia, Theo, Liam éreztek rajta valamit?
- igen. De más. Nem olyan mint mi...
- lehet olyan mint én!
- Theo! Fejezd már.... Hmm. Ebbe lehet valami.
- akkor tuti hogy barátkozni fogunk.

Ennyi elég is.
- hölgyem itt a kód a szekrenyekhez. A könyvek a szekrenyekben. Itt van az óra rend rá van irva a név hogy melyik kié.
- rendben köszönöm uram. Jó munkát viszlát!
- viszlát.

Ki léptem. És mentem volna ki amikor utamban állt egy csapat gyerek.
- szia Scott vagyok. - szolt egy csávó. Tudtam hogy ők beszéltek ki, de nem szabad úgy csinálni mint egy... hát egy természet feletti. Úgyhogy legyek emberi.
- szia. - mosolyogtam.
- új vagy?
- igen.
- izgulsz?
- egy kicsit. - Kacagtam...
- semmi gond nem lessz. - fogta meg a vállam. És meg éreztem... Ő egy kutya!
- oké, de engem várnak a bátyáim, meg a barátnőm, meg a kutyám. Vagy mi? nincs is kutyám! Szóval szia!
- oké szia.

Az erdőn keresztül mentem. Ott futottam egy kicsit, majd 10 perc múlva haza is értem.

Be rohantam be csaptam az ajtót.
- Úristen! Úristen! Úristen!
- mi az? - Jött le Stefan. Majd Damon, utoljára meg Bonnie.
- korcsok! Kutyák! Farkasok! Vannak a suliba!
- az igen. Szóval azonnal le leplezted magad?
- nem. Csak hallodtam hogy beszéltek hogy érzik hogy mi vagyok. És barátkozni akarnak majd velem. De nem jöttek rá. De érzik hogy van velem valami.
- hát tudhattam volna. - monda Damon.
- megyek le fertőtlenítem magam. - szaladtam a fürdőbe. Gyors le zuhanyoztam, és a hajamat is meg mostam. És be tekertem szép fehér törölközővel. És magamat is körbe tekertem. A tesóim előtt nem takargatom magam, és a barátnőm előtt sem. Úgyhogy nem zavar.

Ki léptem majd mikor a nappaliba tettem a lábam meg éreztem egy jó kora bűzt.
- Stefan megint mit főzöl! Rohadt büdös! Ázott kuty.... Mi a franc?
- Stefan! Damon! - orditottam fel.
- na?
- ömm... - mutattam rájuk. Jobban mondva arra a személyre aki állt az ajtóban, mögötte meg Scott. És pár haverja. Asszem az a neve. Mindegy.
- oh szervusztok! Miben segíthetek? - kezdte Stefan.
Én gyors oda mentem Bonniehoz.
- Bonnie csinálj villám gyors egy olyan bűbájt amitől nem tudnak be jönni a természet felettiek.
- miért?
- csak gyors csináld! - suttogtam.
- oké oké.

- ömm hát én. megyek fel öltözni. Oh hello Scott. - intettem, majd el pirult a kutya.
Fel öltöztem gyors és vissza jöttem.
- nos gyertek beljebb. - mondta Damon. Én rá néztem Bonnie-ra és bolintott. Aki be jött az egy férfi akinek barna a bőre, egy barna haju magas fiú, és egy barna hajú barna szemű kedvesnek tűnő lány. Rá mosolyogtam Bonniera.
- nem jöttök be? - kérdeztem vissza tartva a röhögést.
- jó itt kint. Szép az... Ég! - nézett fel mind. Hirtelen ki tört a röhögés belőlem.
- pfff ez jó! - nevettem. Bonnie is el kezdett nevetni.
- mi olyan vicces. - mosolygott a Scott. Jéé van kis gödre. De cuki. Nekem mindig is kellet gödör... De engem nem áldott meg az isten. 
- semmi semmi. Nos de akkor nyugodtan őrizzék a házat. - csuktam be az ajtót.

Én és Bonnie a barna hajú lánnyal el köztünk beszélgetni.
- szia! - mondtuk egyszerre Bonnal.
- sziasztok! Allison. - tartotta a kezét.
- Sabrina!
- Bonnie! - raztunk kezet vele.
- hogy hogy jöttetek?
- hát mi csak el kísértük a barátunkat ide.
- Oké. És ő mit szeretne?
- beszél egy kicsit a városról. Meg ezek. Felnőttes dolog. - mosolygott a lány. Kedvesnek látszik.

Egy kicsit még beszélgettünk aztán menniük kellet. Így meg öleltem utánna meg Bonnie. És el mentek.

- mi a francért jöttek? - kezdte Damon.
- azért mert kíváncsi volt az új lakókra, és beszélt a helyről. Barátkozott úgy mond. - magyarázta Stefan
- aham oké mentem fürödni. - mondta Damon.

Le fürdött midnenki és le feküdt aludni.
- AMÚGY! HOLNAP SULI! ÚGYHOGY HAMAR KELÜNK! - orditottam az ágyamból.
- OKÉ! - Bonnie
- AJJH FRANCBA SAB! MÉRT ÍRATTÁL BE ENGEM IS!- Stefan
- ALUDJATOK MÁR! NE ORDITSATOK!- Damon.

És aztán csönd lett és aludtunk.

Ha szeretnétek következő részt akkor jelezétek vote-val vagy commentbe commentbe.

_Bydomi✓