Percy Jackson elől elrejtett titkok:)

Part 10 (Percy)

Melengető huzatok és paplanok öleltek át.Egy kis időre teljesen azt hittem,hogy a tábori bungalómban vagyok és csak egy szokásos, újabb rémálommal lett több a hétköznapom.Azonban,ahogy a látásom kitisztult rájöttem,hogy nem a saját hálószobámban vagyok.Ezt a felismerést követően,inkább ráhúztam a fejemre a vastag vajszínű takarót.
Tudom nem túlzottan a legférfiasabb dolog ,de hát nem minden férfit zaklat egy ezeréves titán anyuka ,aki a vérével itatja meg.Igyekeztem megnyugtatni a dübörgő szívemet és valami kiutat találni,amíg nem késő.Így hát nagy nehezen felültem az ágy szélére és körül néztem.A bútorok szokványosak voltak,világosbarna faparketta,vajkrém színű fal ágyneműhuzatokkal, és kis éjjeliszekrényekkel,a fa francia ágy mellett.Azon kívül minden üres volt, se kép, se ablak,mint egy modern börtön.

Fejleszthetném a lakberendezési képességeiket..

Találtam két szürke ajtót.Az egyiken,ami vasból készült egy kódos zár volt.

Gondolom ez lenne a kijárat.

A másik az még képlékeny volt.

Fel kell állnom megnézni.

Próbáltam a jobb lábamra nehezedni,de még rá se helyeztem a teljes testsúlyom,olyan volt ,mintha belesüllyedt volna a padlóba.

De nem volt itt semmi titán néni hókuszpókusz.

Ezzel nem törődve muszáj volt megtudnom,mi van ott és mivel sokat nem veszthetek, így a fájdalommal nem törődve a két kezemmel eltoltam magam a matracról és lábra sikerült állnom...

Legalábbis egy másodpercre biztosan..

Sikerült életem egyik legprecízebben előre vágódnom ,és teljes testemmel a padlózat részét képezni.Persze csak képletesen.

Akkor hallottam egy hangos sípszót szólni és a zárat átkattanni.Visszaakartam magam helyezni legalább ülő helyzetbe ,hogy ne tűnjek teljesen szerencsétlennek,de nem ment.

Mert lehet az is vagy Percy...

Mar láttam a matt fekete magassarkút magam előtt, ahogy vékony koppanó hangokkal közelített hozzám.

"Te meg mit csinálsz?"-hallottam Gaia hangjában a meglepődöttséget.

Nem is tudtam rá válaszolni,mert én sem számítottam arra,hogy lerázza magáról a cipőjét, mezítláb odalépked hozzám sietve és csupasz, sima bőrével elém térdel.Puha, nőies tenyerét rátapasztotta mindkét arcfelemre.

Belemeredtem a kinézetébe.Egy fekete,mellnél kicsit kivágott,de még visszafogottság határán volt ez a csipkés térd felé érő ruha,ami teljesen az alakjához feszült.

"S..E..M..M..I..T"-lassan formáltam a betűket,de válaszoltam rá.

Nagyon magabiztosnak tűnhettél ismét Percy..

Ő egy hatalmasat sóhajtott és egy félmosoly ránca domborodott ki bőrén.Finoman a hónom alá nyúlt és könnyűszerrel megemelt és visszafektetett az ágyra.Leült mellém.

Ez egy kicsit fájt az önbecsülésemnek.....Nem..,nyugi Percy ő egy titán,szóval ne kezeld nőként.Meg amúgy sincs nagyon önbecsülésed...

"Pihenned kell,drága Percy!"-utasított Gaia,de a kellemes hanglejtéssel.Az ajkai is finom,lassú ritmusban formálták a betűit.

Mit kedveskedik velem miután,ahogy bánt velem.Biztos valami gúnyt próbál űzni.Egyébként is tud ennél a mondatnál többet?Lehet több ezer éves nyanyának nem ártana már egy idei anyanyelvi szótár.