Percy Jackson elől elrejtett titkok:)

I.Annabeth (Percy+Annabeth part)

Talán nyugodtnak kéne lennem,de valami kéz mintha csak kinyomná a levegőt mellkasomból folyamatosan,de nem mondhatom el Percynek.Ma végre láttam a szélesedő vigyorát a tábortűznél.

Nekem is örülnöm kéne hiszen ma kibékítettük a görög és római félvéreket Jászon és Percy hatásos beszédével, és ezzel megakadályozva a mészárlást a Félvér-táborban.Ezt követően természetesen nem maradhatott el az ölelkezések sorozata és az ünnepi,fenséges vacsora.Meg egyébként is a sok veszélyes expedíció után jó újra itthon lenni.Mégsem hagy békén engem a tudat,hogy Gaia még mindig életben van és a halálunk érdekében tesz lépéseket ellenünk minden levegővételünkor.

Viszont,hogy mondhatnám el aggodalmamat Percynek most,hiszen szeretem őt és ha elmondanám neki csak idegeskedne azon,hogy most nem tehet semmit.Nem akarok fájdalmat okozni neki és talán megérdemelhetnénk egy olyan éjszakát,amikor nem vagyunk életveszélyben.

Azonban Percy séta közben váratlanul megtorpant mellettem a fáklyával kidíszített sövényes úton.Én kérdően belenéztem a világító sötét zöld szemeibe.Még elemlámpára se lenne szükségünk úgy ragyog.

-Várj egy kicsit!-mondta ki a mondatot izgatott hanglelytéssel,amelyet a tipikus gödröcskés mosolya követte.

-Miért is?-ráncoltam össze a szemöldököm,de ő mit sem zavartatva összekulcsolta a másik kezünkön az ujjainkat és fejét a mellettünk lévő tavacskára fordította pár pillanatig ,aztán vissza rám.

-Emlékszel rá,mikor a víz alatt csókolóztunk?-kérdezte tőlem.Látszott hogy maga előtt idézi fel újra a történteket.

-Hogyne emlékeznék az első csókunkra, Hínáragyú?-kacagtam el magamat.Ő viszont,ahogy kimondtam eleresztette kezeimet és sajátját az arcom két oldalára helyezte.A hidegtől kihűlt kellemes ajkai az enyéimen kezdtek égni.

Fél perc múlva próbálkoztam megszólalni,hogy ne hogy azt higyje,hogy már ennyitől elájulok.Pedig de.

-Mi volt ez a nyálas romantikus filmbe illő jeleneted Percykém?-tettem fel kérdésemet felé.

-Látom nem tetszett.-mondta szarkasztikusan.-Egyébként csak ha bármi történne a tóval a későbbiekben,akkor ez a hely is megmarad a mi emlékünknek.-magyarázta nekem.

-Ha kiszáradna te úgy is újra feltudnád tölteni.-értetlenkedtem.-De mi ez a hirtelenjében jött emlékgyártási terved?

-Semmi.-jelentette ki feltűnően gyors sebességgel.

Nem reagáltam rá.Csak meredtem rá.Úgy tűnik ő is feszült,attól,hogy a jövőben talán életét veszti egyikünk.

-Annabeth.-hajolt oda közel hozzám.-Neharagudj de mennem kell Kherión már vár rám a faházban.

-Ilyen későn?Miért?-lepődtem meg.

-Fogalmam sincs.-fel le mozdulatot vett válla.-Elkísérnélek a bungalódhoz.-folytatta.-De azt mondta fontos,hogy időben érkezzek.-jelentette ki és sóhajtott.

-Ugyan már,majd reggel találkozunk többiekkel együtt a megbeszélésen.-mondtam neki higgadtan.

Bár jó lett volna még vele lenni kettesben,mert kevésszer van rá lehetőségünk,de ez bizonyára fontos.Csak az aggaszt,hogy nem tudom miről van szó,de remélhetőleg reggel ki tudom szedni Percyből.

-Neharagudj,szeretlek.-szomorú tekintete enyémben tükröződött.-Szia.-még nyomott egy puszit homlokomra és gyors lépést vett a másik irányba egyedül hagyva engem.

Elszomorodtam.Valahogy mindig ez történik mikor nincs velem.Talán,ha az ő bungalójában megvárnám,akkor mikor végez aludhatnánk együtt.

Ez a gondolat után el is indultam ,és az íjász pályák mentén megérkeztem a félvérek szülei szerint csoportosított bungaló tömegekhez.Szerencsére az íjászok most őrséget állnak,így megkímélnek,hogy még több ragtapaszt helyezzek magamra,mint egy óvódás múmia jelmez készítésekor,csak wc papírral.Ahogy ezen elmélkedtem,rádöbbentem,hogy már Percy kis házikója előtt vagyok.

Lenyomtam a kilincset és egyből megcsapott a tömény óceános levegő.Érdekes,hogy milyen rég volt itt mégis őrzi a szoba az ő illatát.
Végül betántorogtam a küszöbről,felkapcsoltam a kattogó hangú nagy égőt,ami a mennyezetről lógott le és körül szemléltem a sötét kék falat,a gesztenye barna fapadlót,és az annál is sötétebb székét és asztalát.Az utóbbin égett egy kislámpa.

Odamentem,hogy lekapcsoljam,de akkor megláttam egy bekeretezett képet,amin ő volt még 12 évesen és az anyukájával mosolyogva kék gumicukrot eszegettek.Ennek a képnek a falon kéne lenni.Mit keres itt?Bár valószínüleg csak leesett és Percynek nem volt még ideje visszatenni.

Lekapcsoltam az apró fényforrást és befeküdtem a fekete ágyneműs fekhelyébe és bekuckóztam.Már nem is tudom,hogy de a várakozás és a holnapra való tervben kitalálás közben az óra azt jelezte,hogy már hajnali öt van.Hol van Percy?