Chloe Decker titka

... a jó úton?

Nos, íme a következő rész. És bocsánat, hogy ennyi ideig nem volt rész, de cserébe sokkal hosszabbat hoztam, mint az eddigiek. Meg remélem, jó és érdekes lett. :D 

Melissa Hart nem véletlenül volt modell. Gyönyörű, fényes, szőke haja tökéletesen omlott a vállára, amihez a szemei is csak hozzátettek, a tengerkék színével. Hamvas bőre csak egy érintésért áhítozott, rózsaszín, kissé duzzadt ajka pedig úgy vonzotta Lucifer tekintetét, mint tehénlepényt a legyek. De tényleg! Fogadni mernék, hogy már ágyba is vitte a képzeletében. 

Úgy öt perc elteltével, tartottak is egy szünetet a fotózáson, így Melissa felállt a képekhez használt nyugágyról, és felénk vette az irányt. Vagyis, szerintem inkább a közelünkben lévő hűtőtáskához, teli jeges üdítőkkel. Be is igazolódott a sejtésem, így miután a nő kivett a jegek közül egy dobozos limonádét, felpattintotta a tetejét, és a szájához emelve ivott belőle. Akkor léptünk oda a mellettem lévő társammal. Udvariasan, mégis hivatalosan, megszólítottam:

- Jó napot. Melissa Hart? - persze tudtam, hogy ő az, de mégis: protokoll. Ő bólintott, majd válaszolt is:

- Igen, én vagyok. És maguk kicsodák? - mielőtt bemutatkozhattam volna, Lucifer máris lecsapott erre a feladatra. Csábító mosolyával, a kezébe vette a modell kezét, és egy kézcsókot adott rá, majd mondta:

- Lucifer Morningstar. De magának elég a Lucifer - kacsintott rá egyet, mire megforgattam mögötte a szemem. Istenem, most úgy használnám rajta a természetfeletti balegyenesemet! Gondoltam magamban, de megráztam a fejem. Állj állj. Mégis miért húzom fel magam ezen ennyire?! Megszokhattam volna...

A fejemben lezajló kis párbeszéd alatt, a nyomozó társam tovább udvarolt a nőnek, aminek hamar véget is vetettem már. 

- Miss Hart, én pedig Chloe Decker vagyok, az LA-i rendőrségen vagyok detektív - nyújtottam a kezem felé, amint Lucifer elállt az útból. A nő el is fogadta a kezem és megrázta, de látszott rajta, hogy nem igazán érti, miért keresi fel egy nyomozó, épp egy fotózása kellős közepén. Amint elengedtük egymást, rá is kérdezett.

- Örvendek maguknak. De mégis mit akarnak tőlem? - társam erre már megint megelőzött a válaszadással:

- Hm..mondjuk, hogy mi a leghőbb vágya? - vigyorgott ugyanúgy, mint ahogy ilyenkor szokott, csak megtoldotta még egy mondattal - Ugye egy éjszaka szerény személyemmel? 

Na és itt csaptam egyet a homlokomra. A mai nap már sokadszorra. Hogy lehet egy férfi ennyire kanos?! De mindegy, mert Melissa már mondta is a magáét:

- A vágyam..a vágyam.. - nagyon figyeltünk a társammal már -, hogy jobb modellé váljak mindenkinél bármi áron - majd ahogy kimondta ezt, máris összeráncolta finoman ívelt szemöldökét, hogy hogy tudta ezt elárulni nekünk. Nekem pedig még jobban gyanús lett ezzel a mondattal. Bármi áron. 

- Paige Pattersonnál is jobb? - kérdeztem meg, mire kaptam is egy eléggé helyeslő felnevetést.

- Annál a ******nál pláne. Miért hozta fel pont őt? 

- Mert valaki nem is olyan rég, egy állványlábat képzelt Paige csinos kis mellkasába - viccelte el, mint mindig, a partnerem, mire oldalba könyököltem - Áú!

- Van még onnan, ahonnan ez jött - súgtam oda neki, dühös szemekkel meredve rá, és erre csak feltartotta a kezét:

- Mi van? Minden pillanatban meg kell őrizni a humorunkat - vigyorgott. És megint elkezdett viszketni a tenyerem egy pofon leadásáért. Szerencséjére Melissa döbbent hangja szakított ki e gondolataimból, vissza a valóságba.