Chloe Decker titka

Vidám társas vagy újabb nyom?

Mielőtt végleg hazaértünk volna, még felhívtam Ellát a rendőrségnél, hogy mi volt a helyzet a fotómodellnél. Úgy a harmadik csengetés után vette fel.

- Helló, Chloe! Na, mi volt?

- Ella, Kellenének adatok Steven Collins-ról. Mr. Coleman unokaöccséről. Állítólag intimebb viszonyt folytatott Paige-el - feleltem, majd amint egy pillanatra Lucifer felé pillantottam, elkaptam egy jól ismert, kaján vigyort. Megforgattam a szememet, és a telefonban hallottam Ella válaszát.

- Rendben. Utánanézek, és ha találtam valamit, hívlak - megköszöntem, utána pedig letettük a telefont.

- Nos, akkor már semmi akadálya a játéknak? - kérdezte a mellettem ülő „Sátán", amire bólintottam - Remek! Most kapaszkodjon, nyomozó! - és még mielőtt bármit reagálhattam volna, őrületes sebességre kapcsolt.

Épp, hogy el tudtam kapni a kocsi ajtaján levő kapaszkodót, és kiáltottam:

- LUCIFER!! - de nem reagált semmit az idegesítő vigyorán kívül.

Azt hittem, hogy: „Na, most őrült meg. Ha nem volt eddig is az."  Viszont el kell ismernem, baleset nélkül, öt perc alatt hazaértünk.

- Nos? Hogy csináltam, nyomozó? - kérdezte felém fordulva, a háttámláján könyökölve, ami piszkosul jól állt neki. De gondolom tudta is ezt.

Viszont nem állt szándékomban a kedvére tenni azzal, hogy megdicsérem, így csak kinyitottam az ajtót, kiszálltam, utána pedig a becsukott ajtómra támaszkodva, feleltem:

- Százzal többel ment a megengedettnél - azzal elindultam a ház felé. Úgy egy perc elteltével hallottam, hogy nyitódott a kocsi ajtó, és Lucifer is jött utánam.

Magamban pedig csak vigyorogtam. Elnémítottam az Ördögöt.

***

Belépve a lakásba, rögtön meghallottam Trixie nevetését a szobájából, így arrafelé vettem az irányt, nyomomban a férfival. Odabent pedig az a látvány fogadott, Trixie Maze-t nézi, aki a kislányom által (gondolom nem olyan rég) rajzolt gonosztevőket ábrázolt rajzaira dobálja a késeit, tőreit.

Mondhatom, hogy eléggé meglepődtem, de nem lenne igaz. Valahogy már megszoktam. Csak azt nem tudtam, hogy Maze hogy került ide, bár igazából hálás voltam neki, hogy vigyázott a lányomra. Ám hamarosan megtudtam, hogy Lucifer hívta fel, hogy jöjjön ide, amin inkább megdöbbentem. Mióta gondol ennyire Trixie-re? Előbb ez, hogy jön társasozni velünk, most pedig Maze. Ha csak azért, hogy végre megkapjon, én esküszöm, hogy kiherélem. És ez ígéret magamnak.

Eme gondolatmenetem közben figyelt fel rám Trixie, majd felém futott:

- Anyu! - én pedig leguggoltam, hogy elkapjam, majd amint a karjaimba rohant, felálltam vele.

- Bocsáss meg megint, hogy teljesen más fordulatot vett ez a nap, kérlek - mondtam neki bűnbánóan, mire csak legyintett az egyetlenem.

- Ugyan, mami. Maze-el is tök jól elvoltunk - mosolygott a nőre, aki csak megvonta a vállát, én pedig megköszöntem a segítségét.

- Ugyan, nincs mit. Igazából élveztem is - kacsintott Trixie-re.

Majd miután leraktam, Trixie megpillantotta a hátam mögött lévő férfit, és gyorsan hozzásietett, átölelve a lábát mosolyogva:

- Lucifer!

Óó.. Látnotok kellett volna a pasinak az arcát! Legszívesebben röhögtem volna egyet, de hát, tudjátok. Angyal vagyok. A szó szoros értelmében.

- Öh.. rendben gyermek. Nem játsszuk le a társast, gyorsan? - kérdezte, mialatt már a kezében fogta a lányom egyik Barbie-ját, és azzal próbálta a lábáról levakarni Trixie-t.

Végül megsajnáltam, és elhúztam tőle a lányom, utánapedig már elő is vettük a társast, majd elrendeztük a nappalinak az asztalán,ami körül mindannyian leültünk a szőnyegre körülötte. Maze is maradt aztánTrixie unszolására.

Igazából egész jól elvoltunk. Sokat nevettünk, és közben beszélgettünk. Lucifernek is tetszett ez az időtöltés, bár néha megpróbálta elhitetni nekünk, hogy csak szívességet tesz, de tisztán látszott, hogy ez nem igaz.

Már igen csak a végén jártunk, Trixie majdnem nyert, mikor hívott Ella:

- Chloe, ezt hallgasd! Steven Collins ma éjjel nem volt otthon! Legalábbis a házvezetőnő nem hallotta, hogy hazament volna. Persze, reggel nyolckor megérkezett, de azelőtt nem tudni semmit róla, hogy hol volt. Nos? Mit csinálunk? - kérdezte, mire válaszoltam is neki, felállva közben az asztaltól:

- Most? Megkeressük Mr. Collins-t - és letettem, majd szedelőzködni kezdtem, miután szóltam Lucifernek is, hogy tegye ugyanezt.

- Most megint elmész? - biggyesztette le aranyosan azajkát Trixie, mire csak bólintottam egyet sajnálkozva. De Maze gyorsanelsimította az ügyet, hogy itt marad vele. Ez máris visszahozta megint ajókedvét a lányomnak, és miután Lucifer is elkészült, elköszöntünk éselindultunk Steven házába. 

Nos, most volt időm írni. Remélem tetszik! :)