Baekhyun a 22 éves fiatal élete fordulóponthoz érkezett. Az eddig otthonának hívott árvaházat elhagyja, hogy legjobb barátja mellett elkezdje a nagybetűs életet. Bár eleinte nem rózsás a helyzete munkahelyén, próbál minden nehézséggel szembenézni. K...
Nem tudom milyen ötlettől vezérelve, de szemezésünket egy öleléssel szakítom meg. Úgy érzem lassan itt az ideje, hogy színt valljak Channak. Ő már elég régen bevallotta mit érez, míg én folyton csak zavarban vagyok, ezzel őt is kellemetlen helyzetbe hozva. Gyomrom remeg az idegességtől, amit most tenni készülök, annak ellenére is, hogy tudom ennek Ő örülni fog. Leengedem kezem hátáról, majd csillogó szemeibe nézek. Annyi érzés bújik meg tekintetében és ettől én is sokkal jobban érzem magam.
- Chanyeol.....
- Hmm Baek? - ereszti el egyik kezével derekam és arcomra simít.
- Azt hiszem most már én is viszonozni tudom az érzéseid. - vallok neki boldogan.
Keze lehullik arcomról helyette vállamra és csodálkozó tekintettel mered rám.
- Ebben teljesen biztos vagy? - kérdi reménytelen hanggal, mire helyeslően bólintok.- Annyira boldog vagyok! - sugárzik fel ezer wattos mosolya.
A lehetetlennél is szorosabban von magához és egy apró puszit hint arcomra, majd kezem megragadva húz az asztalhoz és leültet a székre míg elém pakolja a tányért és a közben elkészült szendvicseket. Chan folyton vigyorog és az én kedvem is igencsak jó. Evés közben nem igen szólunk többet, de mindkettőnk számára nyilvánvaló, hogy mennyire örülünk a kialakult helyzetnek.
- Szeretnél nézni valami filmet? - kérdi Chan az asztalra felkönyökölve, míg én éppen az utolsó falatot nyelem le.
- Persze nézhetünk. - majd vissza is vonulunk a nappaliba miután a mosogatógépbe pakoltuk a tányérokat.
- Gyere - paskolja meg maga mellett a helyet, így le is ülünk mellé, bár csak a kanapé szélén.- Nem kell ám ennyire befeszülni - karolja át a vállam és közelebb húz magához. - Mit szeretnél nézni?
- Teljesen mindegy, felőlem bármi jöhet. - vonok vállat, mert igazából tényleg teljesen mindegy, most úgysem bírnék a filmre koncetnrálni.
Míg Chan a tévét kapcsolgatja fejemben ezer meg ezer gondolat fut át. Alig egy 20 perce vallottam neki, mégis olyan mintha már ki is cseréltek volna. Igaz eddig is barátok voltunk és jól ki is jöttünk, de így, hogy összekarolkozva ülünk és nézünk valami vicces műsort a tévében annyira boldoggá tesz. Már nem érzem magam feszültnek, vagy kínosan esetleg zavarban, pedig mindig attól tartottam, hogy ha még vallok is neki, majd nem merek a közelébe kerülni, de szerencsére pont az ellenkezője történt.
- Nagyon el vagy gondolkodva - rángat ki Chanyeol elmélkedésemből.
- Én csak azon gondolkodtam, hogy mennyire boldog vagyok most. - nézek fel szemibe, amikben jelenleg ezerféle érzelem tükröződik.
Másik kezével, amivel épp nem átkarol arcomhoz ér, majd mintha egy tincset a fülem mögé helyezne hajamba markol és egyre csak közelít felém. Tudom mire készül mégis abban a pillanatban ahogyan ajka az ajkamhoz ér nem tudok rögtön reagálni rá. Mikor megmozdítja száját végre én is át tudom adni magam az érzésnek, így szemem lehunyva próbálom viszonozni ajkai mozgását. Kezemmel amivel eddig a párnát szorongattam végre én is átkarolom, mire Chanyeol felbátorodva hirtelen fenekembe markol amitől egy pillanatra megugrom de Ő ezt kihasználva ölébe húz. Keze fenekemről pólóm alá simul és hátam simogatja. Tudom, érzem mennyire kíván, ahogyan azt is tudom, hogy addig nem fog semmit sem csinálni míg én készen nem állok rá. Mégis megtetszik ez a vékony jégen való táncolás, hogy akár bármelyik pillanatban történhet valami.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Eddig bele sem mertem gondolni, hogy esetleg Chanyeol és én....., nos hogy bármi intim dolog lehet köztünk most mégis mintha én is kívánnám ezt az egészet. Magamra sem ismerek újonnan beköszöntő önmagamra.
- Alszol velem Baekkie? - távolodik el tőlem csókcsatánk végén.
- De ugye csak alszunk? - vonakodok kissé, mert bár az előbb nagyon feltüzelt, mégsem kellene ilyen hamar bárminek is történnie.
- Persze, addig nem is csinálok semmit, míg te magad úgy nem érzed, hogy nyitott vagy a dologra. - küld felém egy biztató mosolyt, így miután rábólintottam a a kérdésére magával húz a hálója felé, hogy valami ruhát keressen nekem.- A törölközőt itt találod - invitál be a szobájából nyiló fürdőbe és a kád melletti szekrényre mutat. - A szobában megvárlak - azzal magamra is hagy.
Nem akarok sokat időzni, így ruháim gyorsan lekapkodom, lezuhanyzom majd már felöltözve megyek is vissza a szobába, hogy Chanyeol is fürödni vonulhasson ám mikor megpillantom épp vizes haját törölgeti. Kérdő tekintetem láttán csak elmosolyodik és közli, hogy közben a másik fürdőben ő is elvégezte dolgát, mert persze miért is gondoltam, hogy csak egy fürdője lenne...
