6

785 70 4
                                    

Július volt már. De még mindig nem láttalak. Reggel volt én pedig elindultam a virágboltoshoz. Ilyenkor... Reggel, tudod még friss a rózsa. Több hónapja hagyok folyamatosan vörös rózsákat az ajtód előtt.

Akkor reggel is felmentem az emeletre.
De aznap, akkorépp kiléptél a folyosóra. Hosszasan néztünk egymásra szemébe. Olyan jó volt újra látni nem szóltál hozzám. Megcsókoltál, újra a szemembe néztél. Egy erős hang szólalt meg mögötted. Tekinteted megváltozott. Még mindig engem néztél. Az ajtó becsukódott.

Láttam a férfit aki kisétált az ajtón. A padról néztem. Tudni akartam kire bízlak.... Egy életre. Kikísérted. Boldognak tűntél. Egy hosszas csók után otthagyott. Öltönyben volt. Erős volt... És egészséges. Nyugodtan hagytalak ott. És most nyugodtan megyek el végleg....

Remegő kézzel, de boldogan írom az utolsó sorokat. Sokan mondják, hogy az ősz az elmúlás jelképe. Azt a hónapot írtuk megint amikor először megláttalak. A kávézóban. Azt ettem amit te. Te nem ismertél fel, de én láttalak.

Sajnálom, hogy most itt kell állnod
A temetésemen...
A levelünket olvasva....

Szeptemberi nap volt, amikor először láttalak.
Szeptemberi nap volt, amikor utoljára.

Igen!
Az ősz valóban az elmúlás jelképe!

Legyél boldog...

Én örökké szeretlek!


---------------------------------------------------------

És ez lenne az utolsó rész.
A buszon utazás miket nem hoz ki az emberből.. 😂😂
Pedig imádtam írni 😍

💓💓💓

Függőddé Válva/ BEFEJEZETTOnde histórias criam vida. Descubra agora