Sötét vágyak +18

6.

Erik: Mert éppen boltba mentem.....
Én: Kérlek ne nézz hülyének ! Miért voltál ott ?
Erik: Éppen barátnőmtől mentem haza, ott lakik a közelben.
Én: ( Ott lesokkoltam, kikerekedett szemmel néztem rá, egy szó se akart kijönni a torkomon de végül sikerült összeszednem magam.) Most azonnal menj innen, még szépen mondom !
Erik: Ne csináld már ezt, hisz olyan jól el voltunk. (Mondta enyhe mosollyal az arcán)
Én: Takarodj! ( Már kiabáltam és lökdöstem kifelé)
Erik: Jó, jó megyek már, nyugi.

Ahogy kiért rávágtam az ajtót és elkezdtem bőgni, mint egy hülye liba. Mert akkor tényleg az voltam. Miért gondoltam azt, hogy ez jól is elsülhet, hülye voltam. Miért is hallgattam a vágyaimra. Miért gondoltam azt, hogy ez olyan is lehet mint a romantikus, nyálas, csöpögős filmekben, hogy a tipikus rossz fiú megismerkedik egy átlagos, kedves, aranyos lánnyal és megváltoztatják egymást a jó irányba. Ekkor arra gondoltam minek sírok én egy erős nő vagyok akit egy ilyen görény nem törhet meg. Igaz undorodok az olyan lányoktól és fiúktól akiknek van kapcsolata de ez őket nem érdekli és akivel lehet megcsalják a párjukat és én voltam az a lány akivel megcsalta a barátnőjét. Akkor azt éreztem, hogy lesül a bőr a képemről és elkezdtem magamtól is undorodni. Lehet nem tudtam arról, hogy van barátnője de mégis bűntudatom volt ez miatt. De nem tudtam ellene mit tenni. Inkább fogtam magam és elmentem sétálni hátha kitisztul legalább egy kicsit a fejem. Ahogy sétáltam arra lettem figyelmes, hogy valami nagyon nyüszít. Közelítettem egy útszélén levő doboz felé és a nagy dobozban egy édes fehér kiskutya volt, mellette egy egy levéllel amiben ez állt:

"Kérlek fogadj be."

Ahogy néztem a kis szőrgombócra, és ahogy ő vissza nézett rám nem lett volna szívem ott hagyni. Nem érdekelt mit fognak mondani anyuék ha hazajönnek én akkor is hazaviszem. Ahogy hazavittem, megfürdettem, megetettem és azon tűnődtem mi legyen a neve. Olyan szép fehér volt és gömbölyű mint egy hógolyó ezért úgy döntöttem legyen a neve Hógolyó. Arra jutottam kellene neki néhány dolog mint póráz rendes kutya kaja meg ilyenek. Ezért gyorsan lerohantam a boltba hátha találok neki valamit. Meg is vettem neki ami kell. Nagyon siettem mert nem akartam sokáig egyedül hagyni egy számára idegen házban. Kb fél óra alatt megjártam az egész utat de úgy, hogy futottam már szinte. Én ennyit nem futottam életemben ahogy hazaértem tutira lehúztam szerintem egy liter vizet. Miközben már fuldokoltam annyira mohón ittam a vizet a kicsi cukorfalat ott ült a konyhában és nézet rám édes kis szemekkel. Mikor végeztem elkezdtem vele játszani és olyan okos ügyes kutyus volt, hogy megtanult parancsa leülni. Annyira büszke voltam magamra meg főleg rá, hogy úgy döntöttem elviszem sétálni. Miközben sétáltunk szemből megláttam Erik motrát közeledni. Reménykedtem abban, hogy nem áll meg és tovább megy. Így is lett de ahogy elhaladt mellettünk lefékezett és megfordult majd lassan elkezdett mellettünk jönni.

Erik: Szia kicsi csillag. Milyen aranyos kutyusod van.
Én: (tudomást se vettem róla csak mentem tovább)
Erik: Beszéljük meg félreérted a dolgokat.
Én: Ezen nincs mit félreérteni, menj innen ! (Közben úgy néztem rá mint egy senkire)
Erik: Hadd magyarázzam meg a dolgokat, kérlek.
Én: Nem érdekelnek a hazugságaid, haddj minket békén !
Erik: Csak egy esélyt adj nekem ma este találkozzunk a parkban 8 órakor, és utána békén hagylak ha azt szeretnéd. Csak hadd mondjak el mindent.
Én: Hhhh... Ígéred ha végighallgatlak békén hagysz ?
Erik: Igen, ígérem !
Én: (Ahogy néztem a fejét úgy láttam mint ha tényleg komolyan gondolná ezért belementem) Rendben akkor 8-kor.
Erik: Szia csillagom.
Én: Csá... (Néztem rá lenézően)

Majd ezután a beszélgetés után elhajtott. Mi is sétáltunk egy kicsit még, majd elindultunk haza fele. Lefeküdtem az ágyra és az oldalamra fordulva bámulta ki a fejemből. Ahogyan gondolkodtam arra lettem figyelmes, hogy próbál feljönni mellém Hógolyó de még olyan picike volt hogy nem jött neki össze. Egy idő után elkezdett nyüzsögni én meg megsajnáltam és felvettem majd leraktam magam mellé. Ahogy simogattam olyan édesen elaludt mellettem. Nem volt kedvem mozdulni mellőle, egész nap elnéztem volna azt az édes kis fejét ahogy ott alszik. Ránéztem az időre és arra lettem figyelmes, hogy késésben vagyok. De úgy voltam vele nem baj ha vár egy kicsit rám. Ezért szépen, lassan, csendben elkezdtem készülődni. Ne, hogy felkeljen az életem. Elindultam a park fele egy kicsit féltem mert nem olyan rég volt az a dolog amikor megtámadtak. Az egy kicsit mondjuk megnyugtatott, hogy megtaláltam otthon anyunak a gázsprayét de így se volt az igazi. Ahogy mentem észrevettem Olivért egy másik fiúval vitatkozni megálltam hátha eldurvul a helyzet és nekiállnak verekedni de teljesen máshogy sült el mint amire számítottam. A fiú felnyomta Olivért a falra én már megindultam volna mikor a csávó....