az a pár óra, mire gemma végre készült arra, hogy elmenjen, olyan lassan telt el, hogy azt hittem fejbe lövöm magam. nem tudtam nagyon mást csinálni, mint hogy kendallel beszélgessek telefonon, és a naplómba írjak;
kedves naplóm !
a drága louis, akiről már meséltem, hogy milyen jóképű, a bébiszitterem lesz. és ennek kifejezetten örülök. a világ legjobb pasijával lehetek együtt kerek tíz napig ! többször is meg kellett magamat csipkedni, mert azt hittem, álmodok. de nem ! ez a valóság !
eldöntöttem, hogy az ujjam köré csavarom. igaz, hogy ő nem meleg, de attól még nekem sikerülni fog. én tudom ! akármit megteszek, hogy majd megcsókolhassam, és mást is tehessek vele. kár, hogy csak tíz napom van rá, de nem baj ! már az elsőn sikerülni fog :D
és itt becsuktam a naplóm, amint gemma feljött a szobámba elköszönni.
- harry, megérkezett a taxim. – mondta gemma, ahogy az ágyam elé állt.
- oké?
- csak annyit szeretnék kérni tőled, hogy ne idegesítsd louist. rendben? – ült le az ágyam szélére.
miért idegesíteném?
- nem fogom. – forgattam meg a szemeim, és felültem.
- és kérlek ne mássz rá. – mondta ezt bunkó hangszínben. az állam leesett, és meglöktem gemmát a vállánál.
álmodozz, gemma.
- nem fogok !
- rendben, köszi. na de akkor én most...megyek. – állt fel ágyról, és integetett, ahogy kisétált a szobámból. amikor megfordult, felmutattam neki a középső ujjam, kuncogva. a naplómat az éjjeli szekrényemre tettem, és lakatra zártam a kis kulccsal, ami hozzá való. a kulcsot ezután a szokásos helyére dugtam.
kisétáltam a szobámból, le a lépcsőn, ahol louis éppen becsukta a bejárati ajtót gemma után. boldogan leugrottam a padlóra az utolsó kettő lépcsőfokról, mire louis rámkapta a fejét.
- szia louis ! – integettem a huszonegy éves férfinek, aki pár méterre állt tőlem. louis kinyitotta a száját, hogy megszólaljon, de én még előtte gyorsan elkezdtem beszélni. - nem akarsz feljönni a szobámba? megmutathatnám neked. – vigyorogtam, gödröcskékkel az arcomon, mire ő egyszerűen bólintott.
ahogy elértünk a szobám ajtajához, lenyomtam a kincset, és benyitottam. előre mentem, majd louis is bejött utánam. körbetekintett a helységben, elnyílt ajkakkal. a szeme az ágyamon állt meg, ami az ablakom mellett volt. az ágyneműm rózsaszínben pompázott. aztán az ágyam mellé tekintett, ahol az éjjeliszekrényem helyezkedett el, amellett pedig díszes tükör volt a falnak döntve. a következő dolog amit a szobámban lehetett találni, az a sarokban lévő fehér szekrény volt. a másik sarokban pedig az íróasztalom állt, ami szintém fehér.
- n-nagyon szép szobád van. nagyon..pink. – mondta, ahogy végre beljebb sétált. felkuncogtam, és megköszöntem.
louis egy ideig csak csöndben állt egy helyben, engem méregetve szemeivel. az arcom elpirult egy sötét rózsaszín árnyalatba. a lábaimra néztem, így a göndör fürtjeim az arcomba hullottak. a fülem mögé tűrtem a tincseim, és felnéztem.
YOU ARE READING
babysitting? [l.s.]
Fanfiction- harry, kérlek szállj le rólam, ez nem helyes. - de mégis kívánsz lou, nem így van?