Halál vágy és egyebek

IV.

Sokan félreértenek de nagyon.
Mindenki másnak ismer.
Mindenki úgy lát ahogy neki leginkább tetszik.
Ez nagyon fájdalmas...
Fáj, mert így olyannak kell lennem mint amit elképzelt.
Másnak lenni, játszani a jót, a kedvest, a pozitívat, a megértőt, a mindig segítőt.
NEM!
Ebből rohadtul elegem van mert ezek a kitalált személyek egyike se én vagyok igazából.
Bár hiába kezdem el magam adni rögtön rám szólsz hogy hagyjam abba mert ez nem jó.
"Ez nem te vagy. Ne játszd meg magad."
Mondja mindegyik úgy mintha tényleg tudnák hogy én ki is vagyok.
Szóval így tovább játszom az általuk kitalált szerepet az arcomra erőltetett mosollyal ami napról napra fáj, zsibbad.
Odafagyott. Ez van, így maradt neked hála.
Remélem boldog vagy amiért más lettem általad mint aki valóban lehettem volna.
Boldog vagy amiért én is [error]
[ERROR]
.
.
.
... kérem helyezzen be új egyéniséget...
.
.
.
[Error] ... nem megfelelő hordozó...

Hehehe...
Úgy-e jó gyerek vagyok?
Jó vagyok úgy-e?
Mond hogy JÓ VAGYOK!!!