Hosszú barátság JiKook

Bevezető

Sziasztok, meghoztam az első részt, próbáltam jól átadni, hogy Jungkook tényleg menthetetlenül szerelmes olyannyira, hogy beéri egyszerű szerettél is, amíg az a szerelmétől érkezik!

Jó szórakozást kívánok! Helyesírási hibákat miden bizonnyal találtok benne!

~Jungkook~

Egy hosszú ám kellemes munkaidő után, elindultam törzshelyünkre, amikor csak lehet, ott ütjük el a késő esti órákat a haverokkal. Ma Jimin és TaeHyung hivatalos a kiruccanásra Yoogs és többek nem érnek rá. Boldogan csak nem ugrálva mentem az utcán és mosolyogtam, mint egy tejbe tök furcsán euforikus érzés kerített hatalmában, pedig Jimint még ma nem is láttam. Lassan oda értem az üzlet elé Taehyung már ott várt rám egy szál cigivel a kezében. Szerencsére csak alkalmi dohányos, gondolom ma nehéz napja lehetett ezért így vezeti le az őt ért stressz egy részét. Mikor elé értem kézfogással és egy meleg baráti öleléssel köszöntöttük egymást.

- Jimin még nincs itt? – kérdeztem a pöfékelőtől

- Még nem, de küldött, egy üzenetet, hogy később ér csak ide! – mondta elnyomva cigiét

- Értem! – mosolyodtam el féloldalasan – Akkor ne fagyoskodjunk itt kin! – majd el is indultam az ajtó felé

-Akkor menjünk! – karolta át a vállam és úgy léptünk be a kocsmába.

Beljebb mentünk és elfogultuk az állandósult helyünket, majd Mingyu oda sietve hozzánk már kihozta az első italokat. Már ismer minket, mint a tenyerét.

- Köszönjük!- felettük egyszere

- Ugyan, ha betoppan Jimin neki is hozom majd! – mondta majd már távozott is, hogy tovább pörögjen a vendég tömeg között. Már mégse lepődünk, rajta hogy azt is tudja Jimin ma velünk tart

- NA és Kook még mindig nem szeretnél szerelmet vallani? –

- Tudod, Tae még mindig úgy gondolom a lehető legjobban vagyunk! Az életében lehetek fontos személyként ez elég nekem! – felettem rá nézve az italomra, egy reszket sóhajt kifújva

- Jungkookie, és ha megkéri Klara kezét, nagyon jól megvannak! – vette fel aggódva

- Akkor örülni fogok neki, és gratulálni, hogy megtalálta élete párját! –

- De, nem is adsz magatoknak esélyt?! – kérdezte az arcomat fürkészve

- Tudod, elégé nyilvánvalóan szeretem, ha te is szülök, és úgy mindenkinek leeset, aki számit az életemben, de neki még csak meg se fordult a fejében annak gondolata, hogy párja is lehetnék. Még ha vallanák is és nem tartana undorítónak, akkor is szerelmes egy lányba, minden pillanat, amit együtt tölthetnénk, az után kínos lenne. Erre aztán nem vágyom! – mondtam el valóban azt, amitől tartok

- De, még..

- Nincs, de Tae én így döntöttem! Értékelem, hogy segíteni akartok, de csupán annyit kérek, ha nagyon megsérülnék, akkor a válladat nyújtsd nekem, Kérlek! – mondtam a szemébe pillantva

- Tudod Jungkook, te mindenkinél jobban megérdemelnéd a boldogságot! – jelentette ki habozás nélkül

- Köszönöm, de a világon mindenki megérdemli a boldogságot, és én jelen pillanatban nagyon is boldog vagyok! Gondtalanság boldogsága! - meredtem előre a semmibe

- Ha, te mondod! – sóhajtót lemondóan

- Miért mit mondott?! – kérdezte Jimin a semmiből felbukkanva a frászt hozva ránk