🐼

6🐼

- Tudod kik lesznek a mai buliban?
- Melyikben?
- A ZegZugban, tíztől
- Nem tudom. Pill és megnézem a neten... hmmm. Nem tűnik olyan extrának a program... lesz egy pár középnépszerű DJ... meg ez a "Rainbow Lychee"
- Tessék?! Komolyan?
- Jesszus, haver, mi a fene...Nyugodjál lefele!
- Csak 16 a kiscsaj, de nagyon jól tolja. Hogyhogy nem hallottál még róla?
- Nem nagyon követem nyomon az új trendeket...
- Akkor ezt most megnézed velem, mert tényleg jó. A jegy sem vészes annyira, tök megéri
- ... Miii. Neee, ez nem lehet. Csak ennyi?
- Na látod! Este tali!

🐼

Ennyi fiatalkorút régen láttam egy fedő alatt pályafutásom során. Borzalmasan vénnek éreztem magam a tizen-huszonévesek között, és elősször nem is értettem, hogyan, és honnan, illetve miért ezen korosztály képviselői vannak többségben. Nem tudtam mire számítsak.
A büfében akartam felhörpinteni egy drága koktélt az este előtt, amikor felhívták rá figyelmemet, hogy csak gyümölcspürét és szörpöket lehet kapni. Meglepettségemet leküzdve ébredtem rá hogy mennyire jó kezdeményezés ez, még ha kicsit szokatlan is. A gyümölcscukor hatása csak még jobban felpörgeti a közönség hangulatát, mintsem lehúzná, ahogy azt az alkohol tenné.
A terem szivárvány színeiben úszott. A falról lógó kristályokon áthatoló fény szórta szét a tarka fénypontokat a teremben. Ekkora felhajtás mellé valami szintén nagy dolgot vártam: amitől nem sajnálom azt a kevéske pénzt sem amennyibe a belépő került.
A kisasszony fél óra késés után lépett színpadra... mert igen, egy törékeny hölgyeményről van szó, aki még biztos nincsen 18 éves. A fiatalság hangosan kántálta a nevét.
Nem tudtam egy ideig túllépni a nyilvánvaló tényen, hogy a kiscsaj pont úgy néz ki, mint egy panda. Nem csak a fekete szemgolyók és a szemfoltok egyeznek: a feje tetején is díszelgett egy pár bojtos fülecske. Csak remélni merem hogy nem igaziak, hanem csak a show része.
Fapofával nyomta végig az egy órát, és ugyanolyan érzéstelen tekintettel nézte végig ahogy a tömeg megőrül. Szinte mesterien váltogatta a stílusokat, és játszotta be a legőrjítőbb droppokat. Kedvencem az az őz agancsos lány volt, aki rajongva végigtaposta és táncikálta az összes számot. Elsőre úgy nézett ki, mint az utolsó valaki akiből kinézné az ember hogy partikba jár; mert amikor valami hangosabb hangeffekt bömbölt fel a hangfalakból, egész testében remegni kezdett. Elég paranoiás feje volt.
Nem mindennapi élménnyel gazdagodtam ezen az estén. A house, dance és drum'n'bass fanok, de még az elvontabb kísérletezős elektronikus zene kedvelői sem maradtak kielégítetlenül. Nem hiszem el, hogy ezt a gyereket nem karolta fel még egy kiadó sem! Amihez ért, ahhoz nagyon!

🐼

Honnan jött neked ez az egész? Ki mondta vagy mi késztetett arra hogy ezt csináljad?

Meglepő lesz a válasz: csak úgy. Csak akartam valamit alkotni, mert nem volt jobb dolgom. Videójátékokkal játszom és a neten lógok szabadidőmben, szinte nonstop. Egy belső hang mondta nekem hogy valami hasznosabba is bele kéne vágnom.

Már lassan hat hónapja, hogy kissebb és nagyobb bulik meghívott vendége vagy. Mennyire jön be ez az életmód?

Én bírom. Az iskolával párhuzamosan művelni valamit nem könnyű, de nem is lehetetlen.

Nagyobb tervek a jövőben?

Egy lemezt jó lenne kiadni. Már a borítóterv megvan, és nagyjából a számokat és remixeket is összeválogattam. Tőlem lehet megvenni majd, és mindenki egyedi darabot kap.

🐼

- Üdvözlöm a kedves nézőket, youtobeozó népet. Az interjú vlog sorozatunk mai része különleges lesz, mert egy nem mindennapi vendég fogadta el meghívásunk: Rainbow Lychee, avagy rendes nevén Ruchi. Üdv Ruchi, vegyél egy kis bonbont, tessék
- Nem, köszönöm. Nem bírom a csokoládét. Egy tál gyümölcs ha lenne, nagyon megköszönném!
- Majd akkor a videó végén, jó?... Naszóval, honnan jött ez aaaz, ötlet? Miért pont a panda?
- Régi történet, nem nagyon szeretnék róla beszélni... Mindegy hogy az ember hogy néz ki, az a legfontosabb hogy nagyon szeressük testünket, próbáljuk azt elfogadni, és a legszebb ruhákba öltözzessük azt... satöbbi-satöbbi.
- Most is a már már ikonikus hologram-bőr szoknya van rajtad
- Kedvenc ruhadarabom. Legelső nagyobb fellépésem egy tér közepén volt, utcazenét nyomtam... és az ott összejött pénzből vettem meg... a maradékot pedig eltettem. Nem szeretek sok pénzt költeni dolgokra.
- De ha sok van belőle, akkor a drága sem számít annyira soknak.
- Igen. Hahaha
- ... És bocsi, a füleid igaziak?
- Igen. Ha nem lennének nem hallanék