5🐼

8 1 0
                                    

Unalmas lehetett a földrajz, mert Ruchi egy kisebb nyáltócsában ébredt. Olyan hirtelen jött az álmosság, hogy arra sem emlékezett hogy a nap melyik szakaszában döntötte le fejét. Annyi maradt meg benne, hogy borzalmasan pihentető volt ez a pihenés.
- Írjátok fel a füzetbe: gazdasága! - írta ki a visual novel program a tanárnő szavait.
"Basszus"
Fekvés közben megnyomódotthatott a gomb a halántékán. Ruchi felüllt hogy az arcához érjen; ám furcsa módon többszöri próbálkozás után sem tűnt el a program. Egyre idegesebben nyomkodta a gombot, amíg ki nem írta az alábbiakat.

"A szoftver működése leállt"

"Meg a nénikédet!"
Legalább mostmár nem fog bekapcsolni a legváratlanabb helyzetekben.
Hátra tekintett hogy lássa, Xyla mit csinál. Az űrlény az ablakon bámult kifelé, teljesen megbabonázva. A világ legnagyobb göndör fürtjei ugráltak előtte pár centivel, az ablak alatt. Egy alacsony valakihez tartoztak, aki még a párkányt sem bírta elérni.
A szélső padsor csak a trappolást hallották, de túl lusták voltak a hang után nézni.
- A tankönyv ugyan régi és nem írja, de a népesség aránya és a fiatalok száma nagyon megugrott azóta. Ha megnézitek az első oldalon a kiadási évet, akkor-!
Egy aprócska kavics pattant az egyik üvegen. Nem volt olyan erősségű a dobás hogy betörje az üveget, de még így is hagyott egy kissebb nyomot maga után: kitörött belőle egy aprócska darab. A tanár saját maga ment oda, hogy elkergesse a huligánokat. Kihajolva azonban nem azt pillantotta meg, amire számított volna.
Egy alacsony termetű, pufók tag vigyorgott vissza rá. Méretes szürke hajkoronája minden egyes mozdulattól megremegett a fején,telt orcájától nem látszódtak pici szemei.
- Szép Napocskát! Ruchi ide jár, ugye? - érdeklődött.
- Igen, de majd szünetben tárgyaljanak, mert most órát tartok éppen - válaszolta a tanár bosszúsan.
- Rendben, nem sietek én sehova! Ha tudná hány terembe kocogtattam hogy megtaláljam ezt az egyet! - fogott mesélésbe a látogató - Remélem nincs harag az ablakok miatt.
- Megrongálta az épületet! Dehogynincs! - dobbantott a tanár - ki kell fizetni a károkat.
- Ok.
Zsebébe nyúlt valamiért, közelebb lépett az ablakhoz, lábujjhegyre állt, és bankókkal a kezében kezdett integetni. Hogy honnan volt neki annyi, az rejtély maradt.
- Majd mondja a főninek, hogy tőlem van - kacsintott.
- Persze...
A tanár zavartan vette át a pénzt.
- És ha szabad kérdeznem - tekintett hátra a feszülten fülelő kiborgra - Miért keresi Ruchit?
- Egy apróság miatt, pontosabban a-!
A kicsöngő szakította félbe a mondatot. A furcsa jöttment széttárta karjait, és elsietett.
Ruchi felállt, kisietett a folyosóra, hogy utolérje őt. Idegesség ült a tüdejére.
Az iskola előtt állt a nagyhajú lány. Könnyű volt megtalálni, hisz mindenki mástól kitűnt bőrszínével, ami olyan szürke volt, mint a grafit.
- Szervusz! - toppant Ruchi elé - Mi az ábra? Jó a suli?
- Jó - felelte a szövegfelolvasó tömören.
- Az szuper. Menő az izéd! - bökött a telóra - Mindíg ezzel kommunikálsz, vagy csak az imidzsed része?
- Is-is
- Sirály. Amúgy ... Maggie a nevem!
Kezet fogtak.
- Egy hétbe telt mire megtudtam, ki vagy és hol a sulid. Nem mintha nem ismerném úgy a környéket mint a tenyeremet, de mindenről meg akartam száz százalékosan bizonyosodni. Naszóval hallottam rólad meg az első számodról és csajszi... kellesz nekem. Elég menő amit csinálsz; itt vagyok hogy beindítsam a pályafutásod!
Jól hangzott a dolog, de Ruchi nem merte teljesen rábízni magát Maggiere. Lehet bármennyire befolyásos, az nem társul azzal hogy megbízható is. Egy próbát megér.
- Rendben - mondta - Mit kell tennem?
- Előadni egy szettet a cimbijeimnek. Semmi mást nem kérek, nehogy kettébe törj itt nekem! - tett egy bújtatott megjegyzést a kiborg vékonyka testfelépítésére.
- Mikor? Hol? Hány órakor?
- Holnap, délután öt, belváros. Oki?
- Rendben. Még valamit megkérdezhetek?
- Hogyne!
Ruchi meglepődött magán, hogy milyen jól megy neki az ügyintézés.
- Van konkrét zene vagy stílus amit bírnak?
- Hát... House, és EDM. Minden szinten.
- Techno? Drum'n'bass?
- Ehhh... nem tudom. Rád bízom! Építs abból várat, ami a kis tarsolyodban van!
És Maggie nagyot csapott Ruchi hátára. A kiborg egyensúlya megingott pár percre.
- Tali holnap!
Mire Ruchi felocsúdott, Maggie már sehol nem volt.

🐼Onde histórias criam vida. Descubra agora