3. Fejezet

466 21 0
                                    

Miután szépen kiadtam magamból mindent addigra eltelt egy jó 10 perc. Most lehetett olyan 10 óra. A kedvenc bandánk fél 11 kor kezd szóval még van időm visszaérni. Körülnéztem. Még mindig szédültem de már egy kicsit jobb lett. Látni ugyanolyan homályosan láttam. (Nem tom, hogy hogyan találtam rá a wc-re ne kérdezd) Elnéztem az egyik irányba majd a másikba de semmi sem volt ismerős. Már arra sem emlékszem, hogy hol álltunk. A sorban vagy egy bódénál?
Úgy éreztem innom kell egy pohár vizet ezért elsétáltam a legközelebbi árushoz és kértem. A pultos nagyot nézhetett rám (de ugye én nem láttam) egy fajta "eljöttél a Szigetre és vizet iszol? " nézéssel de én  elengedtem és csak bólintottam. Mikor két sóhaj között átadta nekem én átnyújtottam a pénzt amit úgy számoltam ki, hogy fél centire tartottam a szemeimtől. Leültem fájós fejjel egy padra tenyerembe hajtottam a fejem és koncentráltam. De hiába. Se kép se hang. Talán el is aludtam volna ha nem szólal meg valaki közvetlen mellettem.
-Szia, hogy vagy?
Angolul mondta még hozzá ő sem volt józan szóval oda kellett figyelnem, hogy értsem.
-Én? Jól... Legalábbis úgy kéne lennem...-válaszoltam szintén nem a saját anyanyelvemen. Felnéztem. A szeme valószínűleg barna volt és a haja is. Az én szememben égimeszelőnek számított, kb olyan magas volt mint Jackie szóval olyan 188 cm körül. Az arca hihetetlenül imerős volt annak ellenére, hogy nem láttam túl jól.
-Mi történt? -kérdezte és úgy érzékeltem, hogy elmosolyodott.
-Hát.. mi nem?-kérdeztem félig röhögve. Erre ő is vihogni kezdett majd újra a szemembe nézett és egy kicsit elkomolyodott.
-Úgy értem mi a baj?
-Igazából azon kívül, hogy berúgtam mint állat és elvesztettem a barátaimat a tömegben? Semmi.-asszem az alkohol segített, hogy felszabadultabban beszéljek idegennyelveken.
-Sajnálom. Segíthetnék megkeresni! Hogy hívnak? -tette fel a kérdést az ismerős idegen.
-Lili.-válaszoltam-Téged?
-Sha... Ő... Ryan..-mondta.
-Üdv Ryan! -nyújtottam kezet.
-Na merre kezdjük a keresést?-kérdezte izgatottan mint egy gyerek a húsvéti tojásokat keresve a kertben.
-Öhmm...
1. Ki mondta, hogy jöhetsz?
2. Fogalmam sincs....- válaszoltam

- Oké
1. Tőlem kereshetsz egyedül is.
2. Nálad van a telód? -válaszolt vigyrogva... Egy kicsit Jackiet véltem felfedezni a mosolyában.

-Igen. Miért el akarod kérni a számom?
-Neeem... De gondoltam fehívhatnánk őket.-mondta.
Hogy ez nekem hogyan nem jutott eszembe? Annyira hülye vagyok!!- csaptam homlokomra.

Talán egy kicsit sokat ittam... //BEFEJEZETT//Donde viven las historias. Descúbrelo ahora